Sárneczky Krisztián találta meg 2003. augusztus 23-án ezt a 19,5 magnitúdós kisbolygót, amelyet egy hónappal korábban már észleltek egy amerikai obszervatóriumból, ám a felfedezés végül nálunk maradt, mert szeptember közepéig folyamatosan tudtuk követni a halványuló kisbolygót. Az 1-2 km átmérőjű, 3,81 éves keringési idejű aszteroidát később 2002-es archív képeken is azonosítottuk, majd további követése után 2007 őszén megkapta sorszámát. Nevét a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres RCC-távcsövének épületét tervező Csontos Csaba (1940-2013) Ybl-díjas építészről kapta, aki többek között a budapesti Korona Szállót és a keszthelyi Balaton Színházat tervezte.
Csontos Csabáról elnevezett kisbolygó regisztrált jele:
(167018) Csontoscsaba = 2003 QS29
A Csontos Csaba által tervezett épület és kupola ad otthont hazánk legnagyobb, 1 méter átmérőjű távcsövének (jobb oldali kép - Rácz Miklós felvétele)
Tavaly tovább folytatódott a Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett kisbolygók elnevezése, így a mögöttünk hagyott esztendőben 14 számozott aszteroida kapott magyar vonatkozású nevet.
A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat. Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. A szabályozás is jelentősen megváltozott az elmúlt években, de általánosságban elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi észleléseinkig. Amennyiben később találnak a mienknél korábbi megfigyelést az archívumokban, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben megfigyelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut (ez a felfedezés évéből, majd betűk és számok kombinációjából áll), már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámot ad a kisbolygónak, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek.
A felfedezések ezreit szállító piszkéstetői Schmidt-távcső (Rácz Miklós felvétele)
forrás:
Magyar Csillagászati Egyesület, 2014. máj. 26-i cikke
http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/apro-objektumok/nr-apro-kisbolygok/ujabb-magyar-nevu-kisbolygok-papp-laszlo-gobbi-hilda-es-eross-zsolt-is-az-egre-kerult/
további információk:
http://www.minorplanetcenter.net/iau/lists/NumberedMPs165001.html
http://scully.cfa.harvard.edu/cgi-bin/showcitation.cgi?num=167018
http://hu.wikipedia.org/wiki/167018_Csontoscsaba
http://en.wikipedia.org/wiki/Meanings_of_minor_planet_names:_167001%E2%80%93168000
http://en.wikipedia.org/wiki/167018_Csontoscsaba
http://www.wikidata.org/wiki/Q1481433
(összeállította: Dulácska Zsolt, 2014. június 18.)
Utolsó módosítás időpontja: 2014-06-19 23:01:17
Megtekintések száma: 21864
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=42077