a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp. Városház u. 7.) földszinti Nyáry Pál termében

15.00 – 15.05    Köszöntő    Nagy Gábor
15.05 – 15.35    Golda János     Hogyan kell őrizni a falak emlékét?

A pesti piaristák tíz évig tépelődnek az ezredforduló táján, hogy visszaköltözzenek-e fényes Duna-parti palotájukba.

Zavart okoz, hogy majdnem hatvan évet – két emberöltőnyit – éltek már bensőséges száműzetésben, előtte meg csak harmincat igaziból a nagy házban. Hol van hát az otthonuk? Az öregek- emlékeikben kutatva - mégis a visszatérés mellett érvelnek. Száz éve őrült városépítési láz forgószele sodorta őket a monumentális iskola-palotába a belvárosi templom tövéből, ahol viszont azt megelőzően volt két küzdelmes, jó évszázaduk. Rendház, iskola és szegénység sokáig szorosan összetartozott, hogy aztán az új newtoni filozófiát és mérnöki tárgyakat magyarul is tanító tudós piaristák új világokat nyissanak Martinovics, Hild, Feszl, Batsányi, Vörösmarty, Petőfi, Vámbéry, Eötvös Loránd és a többi pesti piarista diák előtt. Milyen építészeti eszközökkel lehet visszafoglalni ezeket az elfelejtett, kihűlt tereket, az igazán talán soha át sem élt hajlatokat és zugokat, fölvenni ama régi jó történet mai fonalát?
15.35 – 16.05    Roth János DLA       Történeti környezet és kortárs építészet illeszkedése
a budapesti Szt. Margit emlékek rekonstrukciója kapcsán                                                                   A Margit-Szigeti Domonkos Apácakolostor rom épületének bemutatatásánál az építészek a műemléket nem helyreállítani szándékozták, hanem komplex építészeti feladatként kezelve próbáltak megfelelni a régi műemlékes elvárásnak, hogy nem kívánnak történelmet hamísítani. Ugyanekkor a hely szelleméből fakadó kommunikáció – Árpád házi Szent Margit több mint 700 éve, országosan ismert kegyhelye - csak akkor jöhet létre, ha a mondandó szándéka ma is közérthető módon szól a 21.szd. emberéhez.  Eszközei a tisztás és a jó illatok létrehozása, a víz és a harangszó jelenléte. Az ezekhez kapcsolódó gondolattársítások szövik egységgé a rekonstrukciót. Számos kortárs példánál tapasztaltuk, hogy mai formájú, erős jel alkalmas a kommunikáció elindításához. Ennek a „híd” az egyik célszerű formája,
16.05 – 16.20    Kávészünet
16.20 – 16.50    Dévényi Tamás      Kis hamis
A műemlék - de gyorsan tágítsuk ki a kört: a régi ház - a megépültétől kezdve egyre csak felejt. Az építész abban a helyzetben van, hogy pótolnia kell e hiányokat. Az út szinte járhatatlan. A modernisták is terveznek stílusban. Van-e kiút?
16.50 – 17.20    Cságoly Ferenc DLA DSC    Műemlékvédelem építész szemmel
Bár a műemlékvédelem témájával, feladataival és eszközeivel több nemzetközi Karta és Dokumentum is foglalkozik, mégsem egységes a felfogás, sokféle nézet és irányzat jellemzi a helyzetet.  Így van ez a Kartákat és Dokumentumokat aláíró országok között is, de még komolyabb nézetkülönbségek vannak általánosan fogalmazva a nyugati és keleti szemléletmód között. Míg a nyugati közelítést általában a védendő értékek anyagi jellegű szempontjai határozzák meg, addig keleten –hagyományosan- a szellemi szempontok is fontos szerepet kapnak. A nyugati felfogás a pusztán racionális - materiális értékszemléleten alapszik és szinte teljességgel figyelmen kívül hagyja az emocionális szempontokat. Ezzel - véleményem szerint - saját lehetőségeit és eszközeit szűkíti, és egyre inkább belebonyolódik ideológiájának féloldalasságába. Ebben a helyzetben az új szempontok új lehetőségeket teremthetnek, bővíthetnék az eszközrendszert, oldhatnák a szemléletmód merevségét anélkül, hogy az értékvédelem igényessége csorbát szenvedne.
17.20 – 18.00    Kérdések és válaszok

Minden érdeklődőt hívogatunk, és szívesen látunk
Pest Megyei Kormányhivatal