Preambulum

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény, az azt módosító 2009. évi LXXV. Törvény és a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a Magyar Építész Kamara a kamarai közvetítői szolgálatról a következő eljárási rendet állapítja meg.

1. A közvetői szolgálat működése

Magyar Építész Kamara („MÉK”) a kamarai közvetítői szolgáltatást működtet („KKSZ”) a Magyar Építész Kamara Nonprofit Kft. („MÉK Nonprofit Kft”) útján, amely elvégzi az adminisztrációs és titkársági feladatokat. A közvetítői ülések helyszíne a MÉK székhelye: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

2. A közvetítői nyilvántartás

A KKSZ-ben közreműködő közvetítőkről a Magyar Építész Kamara nyilvántartást („Nyilvántartás”) vezet. A Nyilvántartásba történő felvételről a MÉK Elnöksége dönt. A felvétel alapfeltétele, hogy a közvetítő szerepeljen az IRM által vezetett közvetítői nyilvántartásban és rendelkezzen az akkreditált képzés elvégzését igazoló bizonyítvánnyal. A Nyilvántartásban szereplő közvetítő évente tájékoztatja a MÉK-et, hogy mennyiben tett eleget a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettségnek.

3. A közvetítés köre

A KKSZ tevékenysége kiterjed minden olyan, az építészeti tevékenységgel összefüggő vitára, amelyben a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. Törvény, illetve egyéb vonatkozó jogszabályi előírás alapján nem kizárt a közvetítés.

4. A közvetítő felkérése

4.1. A KKSZ eljárásának feltétele a felek önkéntességén alapuló részvételi szándéka a közvetítői eljárásban, amelyet a felek közös megegyezés alapján írásban vagy elektronikus levélben felkérésként juttatnak el a MÉK-hez.
4.2. A felkérésnek tartalmazni kell:
a) a felek nevét, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét cégek estében a cégadatokat,
b) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,
c) a vita tárgyát,
d) a közvetítésre felkérni kívánt – a MÉK által vezetett Nyilvántartásban szereplő – személy nevét, vagy arról szóló nyilatkozatot, hogy a KKSZ hivatalból nevezzen ki közvetítőt,
e) nyilatkozatot arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni,
f) nyilatkozatot a MÉK kamarai közvetítői szolgálat eljárási rendjének elfogadásáról,
g) a közvetítői tevékenységgel kapcsolatos díj előzetesen fizetendő részének befizetéséről szóló igazolás
4.3.  A közvetítésre felkért személy a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért közvetítő a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult. Ha a felkérést nem fogadja el, vagy – a 2002. Évi LV. 25.§ (1) bekezdésében foglaltak szerinti – összeférhetetlenség miatt a felkérést köteles visszautasítani, a felek a kamarai nyilvántartásban új személyt jelölnek, vagy felkérik a Kamarát arra, hogy jelöljön ki más személyt a közvetítésre.

5. A közvetítői eljárás megindítása

5.1. Ha a közvetítő elfogadja a felkérést, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.
5.2. A feleket – a 2002. Évi LV. 28.§ (2) bekezdésben foglaltak szerint – a meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek – jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek – az első közvetítői megbeszélésen, valamint a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.
5.3. A közvetítő a közvetítői megbeszélést a Kamarának a közvetítői tevékenység folytatására kijelölt helyiségben, vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.
5.4. Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélést elmulasztja, távollétének jogosságát  indokolnia és igazolnia kell. Ebben az esetben a mulasztó fél viseli a másik félnek és a közvetítőnek a meghiúsult megbeszéléssel kapcsolatban felmerült költségeit és kiadásait.

6.  A közvetítői eljárás lefolytatása

6.1. A közvetítői eljárás legfeljebb 3 alkalommal, alkalmanként 3 óránál nem hosszabb ideig tartó megbeszélés-sorozat. Az első alkalommal a közvetítők a felek mindegyikével egy-egy órás előkészítő beszélgetést folytatnak, majd sorra kerül az első háromórás, megszakítatlan közös megbeszélés. Ha az első alkalommal nem születik megállapodás, a felek döntenek arról, hogy második megbeszélés legyen-e, és ha igen mikor kerüljön megrendezésre.  Ha a három alkalom után a felek között a közvetítői eljárás tárgyában megállapodás nem jött létre, akkor ennek megállapításával egyidejűleg a közvetítői eljárást le kell zárni.
6.2. Az eljárás folyamatának elemei: Bevezetés, megszakítás nélküli idő, eszmecsere, megállapodás kidolgozása, megállapodás megírása, aláírása, az eljárás lezárása, – ha létrejött a megállapodás – utánkövetés.
6.3. Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek személyesen vagy – a közvetítő beleegyezésével – képviselőik útján jelen kell lenniük.
6.4. A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

6.5. A bevezetésben a bemutatkozás és a résztvevők kompetenciájának tisztázását követően a közvetítő ismerteti a saját szerepét, az eljárás célját, az időkereteket. Részletezi az önkéntesség, a titoktartás vonatkozó fogalmát, a különtárgyalás lehetőségét, a vonatkozó kamarai eljárási rend specifikumait, és a megbeszélések időtartamára érvényes viselkedési szabályokat.
6.6. A megszakítás nélküli időben a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.
6.7. A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.  A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

7. Szakértő részvétele a közvetítői eljárásban

7.1.  A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, akiben a személyében a felek megegyeznek.

7.2. A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

7.3. A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

7.4. A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár, amely költségeket a felek viselik egyenlő arányban.

8.    A közvetítői eljárás befejezése

8.1. A közvetítői eljárás befejeződik
a) a megállapodás aláírásának napjával,
b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

8.2. A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el és megállapodnak az utánkövetés módjáról.

8.3.  Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

8.4. Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

8.5.  A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol. A Magyar Építész Kamara Nonprofit Kft. a díj és költségek megfizetését illetve előlegezését számla kiállításával igazolja.

8.6.    A Magyar Építész Kamara Nonprofit Kft. a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig megőrizni. A felek költségére - kérelmük alapján - a Magyar Építész Kamara Nonprofit Kft. az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot ad ki.

9. A közvetítői eljárással kapcsolatos díj

A kamarai közvetítői szolgáltatás működtetéséért és a közvetítői tevékenységért díj  fizetendő, továbbá megtérítendőek a közvetítéssel kapcsolatban előre egyeztetett költségek.
A díjat– eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik.
Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás, képviselet), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli.
Ha a közvetítői eljárás azért fejeződik be, mert az egyik fél az első ülést követően közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti, akkor az emiatt elmaradt ülés díjának viselése e felet terheli.
A közvetítői eljárással kapcsolatos díj mértékéről a MÉK Elnöksége dönt.

A közvetítői eljárással kapcsolatos díj részletezése:

Az 6.1. pont szerinti eljárás első szakaszának eljárási díja 125.000 Ft + ÁFA.
A felek megegyezése alapján tartandó második és harmadik szakasz díja egyenként
újabb 100.000 Ft + ÁFA.
A szakértő díját a felek ezirányú megegyezése állapítja meg.