A szakmai résztvevők közel egy év alatt készítették el a településképi arculati kézikönyveket (kézikönyv vagy TAK), és a településképi rendeleteket (rendelet vagy TKR) a 2016 végén kiadott útmutató céljainak megfelelően. A Magyar Építész Kamara már a készítésnek is aktív résztvevője volt, és azóta is folyamatosan és intenzíven gondozza a témát. Rendszeresen konferenciákat szervez, kiadványokat jelentet meg, a készítők, hozzáértők és a kézikönyvet és rendeletet használók számos és magas színvonalú előadásai és cikkei felhasználásával.
A MÉK ezen felül 2020-ban jelentette meg első tanulmánykötetét a TAK és TKR összefüggéséről és viszonyáról, rövid bevezetőt követően 9 esettanulmány publikálásával. Az indító tanulmánykötet felvállalt célja a figyelemfelhívás volt, és megalapozása a további kutatásoknak. A továbblépést ugyanis a kialakult helyzet elemzésével és tanulságok levonásával lehet biztosítani. Ennek megfelelően készült el „Az építészeti kultúra terjesztésének hazai évtizedei” című összefoglalás, és „A TAK-ok és TKR-ek vizsgálata a nyilvánosság számára való elérhetőség, a minőség és a koherencia szempontjából”. A tudományos igényességgel készült tanulmányok közül az első, rendszerezi a magyarországi előzményeket, míg a másik, a TAK és TKR szinvonalának és viszonyának vizsgálatán túl, az egyik leglényegesebb kérdést is elkezdi analizálni: a kézikönyvben foglaltak mennyire „terjednek”, mennyire megismerhetők az építtetők, és azon túl az állapolgárok számára. Az építészeti kulturáltság megalapozása, kialakítása és növelése mai világunkban sziszifuszi feladat, de sosem szabad feladni. A tanulmányok tehát itt nem érnek véget, a munkát folytatjuk tovább.
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
A Magyar Építész Kamara számára kormányrendelet írja elő a településképi arculati kézikönyvek (TAK) véleményezését. Ez a feladat 2017-ben indult és a területi kamarák bevonásával került ellátásra a Miniszterelnökség pénzügyi támogatása mellett. 2018-ban a véleményezési tevékenység a Miniszterelnökségtől kapott megbízásnak és támogatásnak köszönhetően bővült konferenciák szervezésével, lebonyolításával, illetve kiadványok készítésével. Ennek keretében készült el ez a mostani kiadvány is, amely a MÉK 2018. november 30-án a budapesti Kopaszi-gáton megrendezett konferenciájának előadásaitól kezdve a területi építész kamarák által írt összefoglalókon át szeretné bemutatni az eddig elvégzett munkát.
Miért fontosak a TAK-ok?
Neil Armstrong mondta a holdra lépésekor, hogy „ez egy kis lépés nekem, de nagy az emberiségnek”. A TAK-okkal kapcsolatban viszont az Omega egyik számára gondolhatunk: ez tízezer lépés, sőt lehet, hogy annál is több. Az első pici lépésnél tartunk, vagyis hátra van még 9999 lépés azzal kapcsolatban, hogy elérjük azt a kulturális célt, amit a kézikönyvek által el szeretnénk érni. Ugyanis nem az a megoldás, hogy egy ilyen kézikönyvben az elképzelt jó példákat leképezzük kötelezések és tiltások formájában egy rendeletbe, és attól azt várjuk, hogy az a minőséget emelni, illetve garantálni fogja.
2018. év második fele és 2019. év eleje az építészeti tájegységi arculati kézikönyvek készítésének időszaka lett. Fontos, hogy nincsenek alá- és fölérendeltségi viszonyban a településképi arculati kézikönyvekkel. Egy szemléletes hasonlattal azt mondhatjuk, hogy a TAK a mazsola, az ÉTAK pedig a kalács.
El kell kezdeni hatékony módon olyan irányba „lépkedni”, hogy ne csak a szakmán belül legyen beszédtéma a TAK-ban és ÉTAK-ban foglaltak, hanem valahogy meg tudjunk szólítani mindenkit ezzel kapcsolatban. Gondoljunk csak bele, mennyire kevés építészettel foglalkozó televíziós műsor van! Sok még a tennivaló a következő években is a kézikönyvek kapcsán. Fogadják szeretettel kiadványunkat, és tanulmányozzák, hogy milyen sokféle országszerte a települési arculat.
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
Iránymutatás történeti épületek homlokzat felújításához
I. városi többszintes lakóépületek
Letölthető tartalom:
A jelenlegi tanulmány első próbálkozás a településképi arculati kézikönyv (kézikönyv vagy TAK) és a településképi rendelet (rendelet vagy TKR) összefüggésének, a kézikönyv és a rendelet viszonyának vizsgálatára, valamint a rendelet alkalmazhatóságának elemzésére. Nem mond ítéletet, nem ad konkrét javaslatokat, tükröt próbál tartani analitikus szemléletével. Az összefoglalót az esettanulmányok füzére követi a szerzők által elkészített változatlan formában.
A településkép védelméről szóló törvényt az Országgyűlés a 2016. június 13-i ülésén fogadta el. A törvény és az azt követő jogszabály-módosítások kötelezően előírják minden település számára a településkép védendő elemeinek feltárását és a településképi követelmények meghatározását a városok és a községek sajátos településképének védelme és alakítása érdekében. Ennek az önkormányzati kötelezettségnek az eljárási szabályai is megszületnek a „társadalom” bevonásától kezdve az elkészítés előírásain keresztül a széles körű tájékoztatás biztosításáig a településkép eredményes védelme és alakítása érdekében a tervezés és kivitelezés során. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben az önkormányzatok új, kötelező feladatához a kormány – költségvetési forrásból – anyagi, a helyettes államtitkárságunk segédanyagokat, képzést és szakmai támogatást biztosított. És most a teljesség igénye nélkül (ebben a témában a teljességet elérni szinte lehetetlen, a megközelítése is hosszú ideig tartó kutatómunka eredményeként jöhetne csak létre) tekintsünk át egy-két kiragadott példát az idáig tartó útról…
A Magyar Építész Kamara immáron másodszorra gyűjti csokorba a Településképi Arculati Kézikönyvekről szóló írásokat. Az első kiadványban elsősorban a területi építész kamarák TAKtevékenységei kerültek bemutatásra a 2018. évi MÉK TAK konferencia előadásai mellett.
Mostani – ebben a műfajban – második kiadványunk szerzőinek gondolatai továbbra is a kézikönyvek és a település építészeti kultúrájának összefüggései körül forognak. Nemcsak szakmagyakorlók, hanem polgármesterek is tollat ragadtak, hogy megosszák gondolataikat az olvasókkal.
Ez a kiadvány is ékes bizonyítéka, hogy szakmánk képviselői nagy energiával, odaadással ápolják a környezetesztétika ezen egyik legfontosabb aspektusát. Ha el tudnánk érni, hogy nap mint nap, például valamelyik híradó előtt, nem több, mint öt percben „településünk szépségei – hogy jó legyen hazatérni” – címmel szerepelhetnének szemelvények Településképi Arculati Kézikönyvekből, az komoly előrelépést jelentene a környezetformálás terén. Ahhoz hasonlóan, ahogy napjainkban a tévés meteorológus hölgy új szerepben népszerűsíti hazánk egyéb szépségeit és lehetőségeit, a Híradókat megelőző reklámok között.
Fogadják szeretettel új kiadványunkat!
Mert a nyílászárók is a települési érték alkotórészei. Érdemes megtartani őket, mert egyediek, arányosak, keskeny profilukkal elegánsak. Az ablakok a ház szemei és tükrözik kézműves kultúránk gazdag díszítettségét és szépségét. Az 1700-as évek ablakai még egyrétegűek voltak, majd az 1800-as évektől kezdve kétrétegűvé váltak. A külső kifelé nyílik jellemzően az 1860-as évekig.
Letölthető tartalom:
ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSI FOLYAMATOK RENDSZERE - szakmai ajánlás
A szakmai koncepció célja az építési beruházások folyamatának és résztvevőinek, azok feladatainak, egymáshoz való viszonyának, felelősségi körének, valamint a tervezői szolgáltatások fázisainak, feladatainak és ajánlott díjazásának szabályozása.
A szabályozás a Beruházási Folyamatok Rendszerét (BFR) és a Tervezői Szolgáltatások Rendszerét (TSZR) határozza meg.
A Tervezői Szolgáltatások Rendszere a német HOAI (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure) feladatrendszerének figyelembevételével, annak a magyar sajátosságokra való átültetésével kidolgozott szabályrendszer. A Tervezői Szolgáltatások Rendszere fázisai követik a német HOAI rendszer 9 fázisát. A Beruházási Folyamatok Rendszerében a Tervezői Szolgáltatási Rendszer fázisai két beruházási szakaszba csoportosítva kerültek összefogásra, mely szakaszok egy előkészítő szakasszal és a beruházás megvalósítását követő üzemeltetési/fenntartási szakasszal kerültek kiegészítésre. A Beruházási Folyamatok Rendszerének súlyponti eleme a Tervezői Szolgáltatások Rendszere, amely a beruházási folyamathoz sokkal jobban illeszkedő, részletesebb és pontosabb tervezői szolgáltatási rendszert szabályoz. A Beruházási Folyamat Rendszerének szereplői a Tervezői Szolgáltatások Rendszerének fázisaihoz igazodva, szerepüknek, feladatuknak és felelősségüknek megfelelően lépnek be a beruházás folyamatába.
Sikeres beruházásra megfelelő előkészítés nélkül nem kerülhet sor. Ugyanilyen fontos a beruházás során az üzemeltetési, fenntartási szempontok figyelembevétele, valamint az épület/építmény megvalósulását követő műszaki és gazdaságossági szempontból átgondolt üzemeltetés/fenntartás. Az üzemeltető kiválasztása már a beruházási folyamat korai szakaszaiban szükségesség válik. A Projektvezető (új szereplő) felelős az előkészítési szakaszokfeladatainak megfelelő végrehajtásáért, valamint az üzemeltetési szempontok figyelembevételéért és a Beruházási Folyamat Rendszerének szereplői felé való képviseletéért.
A Beruházási Folyamatok Rendszere szereplőinek megfelelő minőségű tevékenysége csak a szereplők megfelelő és értékarányos díjazása mellett várható el.
A Tervezői Szolgáltatások Rendszere a jelenlegi magyarországi tervezői szolgáltatásokhoz képest több feladatot tartalmaz, amely a tervezői tevékenységneka beruházási folyamat üzemeltetésig való kiterjesztésében és az egyes szakaszok műszaki, mérnöki-szakági többlet feladataiban mutatkozik meg. A Beruházási Folyamatok Rendszerének tervezett szabályozását nem lehet bevezetni a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréhez kapcsolódó ajánlott tervezési és mérnöki szolgáltatások díjszabás nélküli bevezetése nélkül. A TSZR ajánlott tervezési és mérnöki díjszabásának célja az Építtetői tervezési és mérnöki tevékenységek költségkeretének (becsült érték) meghatározása. Annak érdekében, hogy a javasolt értékarányos díjazás ne jelentsen versenykorlátozást, indokolt azajánlott árat erős ajánlásként megfogalmazni, és az ennek aláígérő ajánlat esetén szigorú, a minőségi kritériumok és a vállalási határidők betartására vonatkozó indokolást megkövetelni. Ezen túl további feltétel, hogy ilyen esetekben az ajánlatkérő a benyújtott indokolás kapcsán kikéri a szakmai kamarák (MMK, MÉK) álláspontját. A kamarák soron kívül megvizsgálják a benyújtott dokumentumokat.
A Beruházási Folyamatok Rendszerének és a Tervezői Szolgáltatások Rendszerének elengedhetetlen eleme a kötelező tervellenőrzés bevezetése, mely az állékonyság területére terjed ki. A tervezés egyéb területein a tervellenőrzés a szakmai koncepció szerint nem kötelező elem, de az építési minőség fenntartása érdekében kiemelkedő fontosságú. A tervellenőrzés lehetőséget biztosít a tervezés megfelelő (a tervezővel azonos kompetencia, jogosult) szakemberek bevonásával való folyamatos kontroljára. A tervellenőr az építtető vagy a projektvezető szerződéses partnere.
Szabályozni szükséges a Beruházási Folyamatok Rendszere alapszereplőinek alkalmassági feltételeit, kiválasztási szempontjait és módját, továbbá a Projektvezető és a Beruházáslebonyolító (visszaállított szereplő) személyi felelősségét, kompetenciáját és kamarai jogosítását. A koncepció fontos szempontként kezeli a Beruházási Folyamat meghatározó szereplőinek (Projektvezető, Beruházáslebonyolító, Tervező, Tervellenőr, Műszaki ellenőr, Kivitelező) kiválasztásánál az egyes szereplők tevékenységének végrehajtásában meghatározó szerepet játszó alvállalkozók, részszereplők (szakági tervezők, szakági ellenőrök, szakértők, szakkivitelezők) kompetenciájának súlyozott bírálati szempontként való figyelembevételét. A koncepció nem kívánja felülírni a biztonsági szempontból egyedi eljárások jelenlegi rendszerét, ugyanakkor előírja, hogy ezen beruházások közreműködői is feleljenek meg a jogosultsági követelményeknek.
Szabályozni kell a Beruházási Folyamatok Rendszere alapszereplőinek (Projektvezető, Beruházáslebonyolító, Tervező, Tervellenőr, Műszaki Ellenőr, Kivitelező) összeférhetetlenségét, függetlenségét, ez az alapvető biztosítéka az Építtetői érdekek maradéktalan érvényesülésének. A biztonsági szempontból egyedi beruházásokra speciális összeférhetetlenségi szabályokat kell megfogalmazni.
A műszakilag és gazdaságosságilag tervezhető, ellenőrizhető beruházási folyamat érdekében a Kivitelező kiválasztására kivitelezési tervek alapján kerül sor. Ez lehetővé teszi a költségek és a határidők pontosabb tervezhetőségét. Kivételesen indokolt esetben azonban lehetőség van Jóváhagyási terv alapján történő kiválasztásra a Kbt. vonatkozó szabályai szerint.
A rendszer szerves részét kell, hogy képezze egy megfelelő, használható, a beruházási folyamat résztvevői számára hozzáférhető Építési Költséginformációs Rendszer. Javasoljuk az adatok azonnali visszamenőleges összegyűjtését és naprakész vezetését. A megfelelő költségszakértői tevékenység elengedhetetlen feltétele az egyes épülettípusokra (költségbecslés), és kivitelezői tevékenységekre (tételes költségvetés) vonatkozó naprakész megfelelő adatbázis léte és használata. Szabályozni kell a költségbecslés, költségszámítás és tételes költségvetés kidolgozását, valamint az árszakértő bevonásának feltételeit.
A szakmai koncepció messzemenően szem előtt tartja a beruházások során létrehozott épületek, építmények jövőbe mutatóan magas színvonalú megvalósulását. A cél minden esetben a magas műszaki színvonalú eredmény gazdaságos elérése, a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével. A mai gyakorlat során a hiányos előkészítés következményeként alulbecsült bekerülési költségkerethez való ragaszkodás gyakran eredményezi a műszaki színvonal csökkenését. A jelenleg fennálló gyakorlat szerint a beruházás megvalósításának előkészítésére (előkészítő és tervezési szakaszok) szánt idő-, és pénzügyi keret elégtelensége gyakran a Design & Build konstrukció alkalmazására kényszeríti az Építtetőt, amely során sérül az építtetői érdekek megfelelő képviselete (magas színvonalú, jövőbe mutató érték létrehozása). Az alacsony kiindulási költségkeret és a beruházás megvalósításának előkészítési hiányosságai a műszaki tartalom csökkenése mellett rendre a kiindulási költségkeret jelentős túllépéséhez vezetnek.
A szakmai koncepció alapján kidolgozott szabályozás (beruházási törvény, kormányrendeletek,kamarai szabályzatok) az alábbi elemekkel tudja biztosítani a beruházási minőség emelését:
A beruházási rendszer szabályozása és szabályainak betartása képes biztosítani a beruházások során létrehozott épületek, építmények magas minőségű és tartható költségkeretű megvalósítását.
Budapest, 2018. szeptember 3.
Letölthető dokumentumok:
Építész tervek - a klíma változása ellen
Európai Építész Tanács ( ACE/CAE kiadványa 2018. március )
A 9 jelű a magyar terv: Komló, Ipari csarnoképület és iroda (2012)
Építész: prof. Dr. habil Kistelegdi István DLA, Ph.D
Letölthető tartalom:
