Az archiv.mek.hu a MÉK arhcív weboldala, amely a 2008 és 2023 közötti tartalamakt tárolja továbbra is, de új tartalom már nem kerül fel ide. Aktuális információkért kérjük látogassa meg a www.mek.hu weboldalt!
2024. október 1. napjától:
A kamarai tagfelvételt és a főépítészi nyilvántartásba vételt is a lakóhely szerint illetékes területi építész kamaránál kell kezdeményezni! Utóbbira viszont csak október 1. után van lehetőség, mivel a nyilvántartásra szóló felhatalmazás ekkortól lép életbe. A kamarai tagság is ekkortól kötelező, de a tagfelvételi kérelem ettől függetlenül már korábban is benyújtható.
A főépítészi rendelet jelenleg több felmerülő kérdést nem rendez a főépítészek újonnan bevezetésre kerülő nyilvántartásával kapcsolatban, amelyeket a most folyó módosítása során elengedhetetlen lesz tisztázni.
Jelenleg 5 tagozata van a Kamarának, a tagozati tagság azonban egyik esetben sem kötelező, ezen a Méptv. sem változtatott. Az újonnan megalakítandó Főépítészi Tagozat esetében sem lesz kötelező a tagozati tagság a főépítészek számára, ezt az OFK javaslatára külön kell majd kérelmezni.
A Főépítészi Tagozat megalakításával kapcsolatos feladatokat a MÉK év elején megkezdte:
A MÉK Főépítészi Tagozat előkészítő munkacsoport feladata a tagozat tagjegyzékének összeállítása, előkészíteni a tagozat ügyrendjének tervezetét, összeállítani a tagozati tisztségre jelöltek listáját annak figyelembevételével, hogy valamennyi, az alakuló ülésre jogosult kamarai tag jelölési és jelölhetőségi jogát biztosítani kell
A tagozat első ügyrendjének tervezetét előzetesen a MÉK Elnöksége hagyja jóvá. A tagozati alakuló ülést a MÉK Elnöke írásban és a kamara honlapján közzétett felhívással hívja össze az ülés megtartása előtt 15 nappal, és felel az alakuló ülés lebonyolításáért.
A tagozat megalakításában az vehet majd részt, aki:
Az előzetes regisztráció során nyilatkozni kell majd a 2 – 4. pontoknak való megfelelésről. Az alakuló ülésen csak azt vehet részt, aki az előzetes regisztrációt elvégezte.
A Főépítészi Tagozat alakuló ülésére 2024. szeptemberében kerül majd sor, az előregisztrációs linket és minden egyéb tájékoztatást is a Kamara honlapján tesszük közzé, így javasoljuk, hogy iratkozzanak fel hírlevelünkre!
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
Több területi építész kamarától kaptunk arról visszajelzést, hogy utóbbi időben különböző sajtó kiadványokban, főleg a napi- és időszakos folyóiratokban gyakorivá váltak azok az esetek, amikor a leközölt cikk az építész-tervező szerzői jogait sértő képeket, esetleg ábrákat jelentet meg, anélkül, hogy a szerző neve egyáltalán feltüntetésre kerülne. Gyakori eset, hogy olyan tervezett beruházásokról közölnek cikkeket, melyek keretében látványterveket, egyéb terveket közölnek a tervező nevének feltüntetése nélkül. Azon építész-tervező, akinek szerzői jogát megsértik, önállóan jogosult fellépni a jogsértés megállapítása, illetőleg esetleges kártérítési igénye érvényesítése végett (sem az országos, sem a területi kamaráknak nincs ilyen felhatalmazása).
Az alábbi rövid szerzői jogi áttekintés, segítséget nyújthat az építész-tervezők számára, hogy milyen jogok illetik meg őket hasonló esetben.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1.§ (2) bekezdés k) pontja alapján, szerzői jogi védelem alá tartozik az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve városépítészeti együttes terve.
A szerző az a természetes személy építész-tervező, aki a művet megalkotta és akit megillet a személyhez fűződő- és vagyoni jogok összessége (szerzői jog).
A személyhez fűződő jogok: a mű nyilvánosságra hozatala, a név feltüntetése, a mű egységé-nek, integritásának védelme.
Azokban az esetekben, amikor valamely sajtóorgánumban, tervezett építési beruházásról szóló cikkben látványterveket vagy terveket közölnek, vagy már megvalósult épület átadásáról tudósító cikkben közölnek fényképfelvételeket a megvalósult épületről, a szerző (építész-tervező) alábbi szerzői jogai sérülhetnek.
Az Szjt., az építészeti alkotás felhasználásaként nevesíti a többszörözést, ez alatt a kép-felvétel előállítása is értendő, másik felhasználási módnak pedig az ezzel szorosan összefüggő terjesztést. Terjesztésnek minősül a mű többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy erre történő felkínálással, így például a nyomtatott sajtóban történő megjelentetés.
Főszabályként a többszörözéshez a szerző hozzájárulása szükséges díjazás mellett, ugyanakkor fenti esetek a szabad felhasználás körébe esnek:
Az Szjt. 37. §-a szerint, az egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
Megilleti ugyanakkor minden esetben a szerzőt (tervezőt) a névfeltüntetés joga.
Névfeltüntetés, mint személyhez fűződő jog
Az Szjt. 12. § (1) bekezdése alapján, a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
A szerzői minőség elismerésének megjelenítési formája, hogy a művön, illetve az ahhoz kapcsolódó, nem szükségképpen műnek minősülő dolgokon megfelelő módon fel kell tüntetni a szerző nevét. A megfelelőség kritériumai az egyértelműség és az adott felhasználási ágban kialakult szokásoknak való megfelelés.
A név feltüntetése a tervlapokon a gyakorlatban nem okoz gondot, annál inkább a megépült épületen, illetve sajtóhírekben közölt fényképeken, ábrákon.
Az Szjt. 67.§ (2) bekezdése szerint, a tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.
Általános elvárásként érvényesül, hogy a szerzőt (tervezőt) feltüntető táblát megfelelően nagy, de nem hivalkodó méretben, a művel harmonizáló stílusban ott kell elhelyezni, ahol az építészetileg a legjelentősebb (pl. bejáratnál), illetve ahol az bárki számára jól látható.
A látképek esetében, az Szjt. 67.§ (3) bekezdése alapján a szerző nevét csak akkor kell feltüntetni, ha azon az alkotás önállóan szerepel, ezt meghaladóan a szabad felhasználás körébe utalja az Szjt.
Az Szjt. 67.§ (3) bekezdése szerint, a szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [33/A. § (1) bek. 1. pont] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt.
Az épület képének közlése, például az épület átadásáról szóló tudósítás részeként, szerzői jogi értelemben felhasználásnak minősül, de a szabad felhasználás körébe esik – nem szükséges a szerző engedélye, és díjazás sem illeti –, mert a közvélemény tájékoztatását segíti elő, a névfeltüntetés viszont kötelező.
A mű nyilvánosságra hozatala
A „nyilvánosságra hozatal” egyrészt azt jelenti, hogy a mű elhagyja az alkotó (szerző) rendelkezési körét, másrészt, hogy más, meg nem határozott személyek számára hozzáférhetővé válik. Magyarországon a kialakult gyakorlat szerint, a nyilvánosságra hozatal a megrendelőnek a felhasználás céljából való átadással, illetve folyóiratban való publikáció, vagy tervpályázatra történő benyújtás útján valósul meg. Kivételt képez ez alól a tervek tervzsűrin való bemutatása. Munkaviszonyban a tervek munkáltatónak való átadása esetén vélelmezni kell a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulást.
A megrendelővel kötött tervezési- és felhasználási szerződésben szükséges meghatározni azokat a felhasználási módokat, melyeket a megrendelő jogszerűen gyakorolhat. Így célszerű a felhasználás módját korlátozni, vagy külön díjazást kikötni arra az esetre, ha a megrendelő látványterveket, egyéb terveket kíván publikálni valamely sajtótermékben, mint jövőben megvalósítandó építési beruházás bemutatására, dokumentálására.
A Magyar Építész Kamara a honlapján közzétett szerződésmintákban, hamarosan kidolgozza az erre vonatkozó szövegjavaslatokat.
a Magyar Építész Kamara Elnöksége
Engedjék meg, hogy egyértelműsítsem álláspontunkat, ezzel reményeim szerint a korábbi aggodalmak és téves értelmezések is éppúgy a helyükre kerülhetnek, mint a szakmai szervezetek.
Országos főépítész
A levelet hivatalos úton is megkapták az érintettek, illetve Lánszki Regő államtitkár hivatalos facebook oldalán is elérhető
A Híradóban is megjelent tájékoztatás
https://hirado.hu/belfold/cikk/2024/05/04/lanszki-rego-orszagos-foepitesz-nyilt-levelben-fordult-a-szakmai-szervezetekhez
Letölthető tartalom:
Éves szabványosítási feladatokban az MSZT/MB 442 és MSZT/MB 443-as bizottságokban dolgoztunk aktívan, aminek eredményeképpen a Bölcsődék szabvány megújult, valamint a nemzetközi BIM szabványok magyar nyelvű megjelenését fordítási munkákkal támogattuk. Az ülések kéthetente kerültek megrendezésre. A 442-es Építményinformációs modellezés (BIM) bizottságban Szebeni Zsuzsanna, míg a 443-as Építészet és műemlékvédelem bizottságban Fáy Piros képviselte a Kamarát.
A szabványgyűjteményt havonta nyomon követett szabványközlöny információk alapján frissítettük, átlagosan havi 4-5 építészetet érintő szabvány újult meg, 3-4 jelent meg magyar nyelven is. A szabványváltozás rögzítésével egyidőben a szabvány adataira vezető link frissítése is megtörtént (részletek oszlop alatt).
2023-ban a z Építésügyi Műszaki Irányelvek közül egy darab jelent meg, amit még 2022-ben hagyott jóvá az ÉMSZB Bizottság: 1_2023. Esztrich-padozatok tervezése (padozati anyagok, rétegek, tulajdonságok, követelmények) címmel.
https://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/epitesugyi_muszaki_iranyelvek.html
Ezzel 26-ra nőtt az érvényben lévő irányelvek száma.
2023-ban ÉMSZB Bizottsági ülésre nem került sor, mivel jelenleg nincs kijelölt elnöke a Bizottságnak. A titkári feladatokat 2023-ban az ÉMI-nél Balicza Máté látta el.
Építészeti tervezést érintő szabványváltozások:
MSZ EN ISO 128-3:2023 Műszaki termékdokumentáció (MTD). Az ábrázolás általános alapelvei. 3. rész: Nézetek, metszetek és szelvények (ISO 128-3:2022)
MSZ EN ISO 41018:2023 Létesítménygazdálkodás. A létesítménygazdálkodási irányelvek kidolgozása (ISO 41018:2022)
MSZ EN ISO 9288:2023 Hőszigetelés. Hőátvitel sugárzással. Szakszótár (ISO 9288:2022)
MSZ EN 17652:2023 Kulturális örökség. A régészeti lelőhelyek helyszíni megőrzésének értékelése és nyomon követése
MSZ CEN/TR 17621:2023 Egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített környezet. Műszaki teljesítőképességi kritériumok és előírások
MSZ CEN/TR 17622:2023 Egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített környezet. Megfelelőségértékelés
MSZ EN 16757:2023 Építmények fenntarthatósága. Környezetvédelmi terméknyilatkozatok. A beton és betonelemek termékkategória-szabályai
MSZ EN 17686:2023 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Ragasztott rendszerű, vízszigetelő tetőlemezek szélteherrel szembeni ellenállásának meghatározása
MSZ EN ISO 26986:2012/A1:2023 Rugalmas padlóburkoló anyagok. Habosított poli(vinil-klorid) padlóburkoló anyagok. Előírások. 1. módosítás (ISO 26986:2010/Amd 1:2022)
MSZ EN 14437:2023 Égetett agyag vagy beton tetőcserepekkel készült fedés szélhatással szembeni ellenállása. Tetőrendszer-vizsgálati módszer
MSZ EN 13084-9:2023 Szabadon álló égéstermék-elvezető berendezések. 9. rész: Életciklus-menedzsment. Felügyelet, ellenőrzés, karbantartás, javítás és jelentéstétel. Szükséges műveletek és intézkedések
MSZ EN 14487-1:2023 Lövellt beton (lőtt beton). 1. rész: Fogalommeghatározások, előírások és megfelelőség
MSZ EN 1335-1:2020+A1:2023 Irodabútorok. Irodai szék. 1. rész: Méretek. A méretek meghatározása
MSZ EN 13451-11:2023 Uszodai berendezések. 11. rész: Közhasználatú medencékbe épített, állítható medencefenekek és állítható elkülönítőszerkezetek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 15330-4:2023 Sportpályaburkolatok. Elsősorban szabadtéri használatra tervezett műgyep és tűnemezelt burkolatok. 4. rész: A műgyepekhez, tűnemezelt burkolatokhoz és textil sportpályaburkolatokhoz használt habszőnyegek előírásai
MSZ EN ISO 23659:2023 Sport- és szabadidős létesítmények. Trambulinparkok. Biztonsági követelmények (ISO 23659:2022)
MSZ EN ISO 128-2:2023 Műszaki termékdokumentáció (MTD). Az ábrázolás általános alapelvei. 2. rész: Vonalakra vonatkozó alapszabályok (ISO 128-2:2022)
MSZ EN 13126-3:2023 Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukó-nyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén
MSZ EN 17736:2023 Szórakoztatótechnikai termékek. Műszaki előírások alumínium színpadok és színpadi vázak tervezésére és gyártására
magyar nyelven megjelent építésügyi szabványok
MSZ EN 16247-2:2023 Energiaauditok. 2. rész: Épületek
MSZ EN 12350-8:2019
A friss beton vizsgálata. 8. rész: Öntömörödő beton. A roskadási terülés vizsgálata
MSZ EN 16908:2017+A1:2022
Cement és építési mész. Környezetvédelmi terméknyilatkozat. A termékkategóriára vonatkozó kiegészítő szabályok az EN 15804 szabványhoz
MSZ EN ISO 10545-10:2021
Kerámiai burkolólapok. 10. rész: A nedvesség hatására bekövetkező tágulás meghatározása
(ISO 10545-10:2021, 2021. szeptemberi helyesbített változat)
MSZ EN ISO 10545-15:2021
Kerámiai burkolólapok. 15. rész: A mázas burkolólapok ólom- és kadmiumleadó képességének meghatározása (ISO 10545-15:2021)
MSZ EN 844:2019
Hengeres faanyagok és fűrészáru. Terminológia
MSZ EN 1364-2:2018
Nem teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 2. rész: Álmennyezetek
MSZ EN 1315:2010
Hengeres faanyagok csoportosítása a méretek alapján
MSZ EN 13659:2015
Redőnyök és külső reluxák. Teljesítőképességi követelmények a biztonság figyelembevételével
MSZ EN 17161:2019
Egyetemes tervezés. A termékekhez, árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés az „egyetemes tervezés” megközelítés szerint. A használók körének kibővítése
MSZ EN 17210:2021
Egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített környezet. Működési követelmények
MSZ EN 1443:2019
Égéstermék-elvezető berendezések. Általános követelmények
MSZ EN 17037:2018+A1:2022
Természetes világítás épületekben
MSZ EN 1745:2020
Falazatok és falazati termékek. A hőtechnikai tulajdonságok meghatározásának módszerei
MSZ EN 12504-2:2021
A beton vizsgálata szerkezetekben. 2. rész: Roncsolásmentes vizsgálat. A visszapattanási érték meghatározása
MSZ EN 14296:2015+A1:2019
Egészségügyi berendezések. Közösségi mosdósorok
MSZ EN 459-2:2021 Építési mész. 2. rész: Vizsgálati módszerek
Beszámoló a 2023-as második félévi szabványügyi testületnél történt munkákról
Építészeti tervezést érintő szabványváltozások:
MSZ EN 460:2023 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Útmutató a teljesítmény meghatározásához
MSZ EN 113-3:2023 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. A farontó bazídiumos gombák elleni védekezés meghatározásának vizsgálati módszere. 3. rész: A fa alapanyagú lemezek tartósságának értékelése
MSZ EN 13442:2023 Fa és parketta padlóburkolatok, valamint beltéri és kültéri fa falburkolatok. Kémiai hatásokkal szembeni ellenállás meghatározása
MSZ EN 12104:2023 Rugalmas padlóburkoló anyagok. Parafa padlólapok. Előírás
MSZ EN 1729-2:2023 Bútorok. Oktatási intézmények ülőbútorai és asztalai. 2. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 16511:2023 Modulrendszerű, mechanikai kapcsolódású padlóburkoló anyagok (MMF). Előírás, követelmények és vizsgálati módszerek az úsztatott kialakítású, modulrendszerű többrétegű burkolatokhoz
MSZ EN 13489:2023 Fa padlóburkolatok és parketták. Többrétegű parkettaelemek
MSZ EN 13200-4:2023 Nézőtéri berendezések. 4. rész: Ülések. Termékjellemzők
MSZ EN 12390-19:2023 A megszilárdult beton vizsgálata. 19. rész: Az elektromos ellenállás meghatározása
MSZ EN 12846-1:2023 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A kifolyási idő meghatározása kifolyásos viszkoziméterrel. 1. rész: Bitumenemulziók
MSZ EN 12846-2:2023 Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A kifolyási idő meghatározása kifolyásos viszkoziméterrel. 2. rész: Hígított és fluxált bitumenes kötőanyagok
MSZ EN 13501-2:2023 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőztetőrendszerek kivételével
MSZ EN 607:2023 PVC-U-ból készült ereszcsatornák és tartozékok. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálat
MSZ EN 197-6:2023 Cement. 6. rész: Újrahasznosított építőanyagokat tartalmazó cement
MSZ EN 12152:2023 Függönyfalak. Légzáróság. Teljesítménykövetelmények és osztályba sorolás
MSZ EN 14024:2023 Hőhíd-megszakításos fémprofilok. Mechanikai teljesítőképesség. Követelmények, igazolás és vizsgálatok a kiértékeléshez
MSZ EN 508-3:2021+A1:2023 Fémlemez tetőfedő és falburkoló termékek. Önhordó acél-, alumínium- vagy korrózióálló acéllemez tetőfedő termékek műszaki előírásai. 3. rész: Korrózióálló acél
MSZ EN 15287-1:2023 Égéstermék-elvezető berendezések. Tervezés, kivitelezés és üzembe helyezés. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései és összekötő égéstermék-vezetékei
MSZ EN 15287-2:2023 Égéstermék-elvezető berendezések. Tervezés, kivitelezés és üzembe helyezés. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései és összekötő égéstermék-vezetékei
MSZ 24203-7:2023 Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 7. rész: Bölcsődék
MSZ 4798:2016/4M:2023 Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon
MSZ 4799:2023 Ajánlás a cementek alkalmazására az MSZ 4798-hoz
MSZ EN ISO 10563:2023 Épületek és mérnöki létesítmények tömítései. A tömeg- és térfogatváltozás meghatározása (ISO 10563:2023)
MSZ EN 16863:2023 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű hővisszaverő hőszigetelő (RI-) termékek. Előírások
MSZ EN 15026:2023 Épületszerkezetek és épületelemek hő- és nedvességtechnikai viselkedése. A nedvességvándorlás meghatározása numerikus szimulációval
MSZ EN ISO 6781-1:2023 Épületek energetikai teljesítőképessége. Épülethatároló szerkezetek hőszigetelési, valamint lég- és párazárási rendellenességeinek kimutatása infravörös módszerekkel. 1. rész: Általános eljárások (ISO 6781-1:2023)
MSZ EN ISO 22097:2023 Hőszigetelő termékek épületekhez. Hővisszaverő hőszigetelő termékek. A hőtechnikai viselkedés meghatározása (ISO 22097:2023)
MSZ EN 12354-5:2023 Épületakusztika. Épületek akusztikai minőségének becslése az elemek
teljesítőképessége alapján. 5. rész: Épületgépészeti berendezések zajszintjei
MSZ EN 17680:2023 Építmények fenntarthatósága. Épületek fenntartható felújítási potenciáljának kiértékelése
MSZ EN 17820:2023 A kulturális örökség megőrzése. Előírások a kulturális örökség részét képező, mozgatható gyűjtemények kezelésére
MSZ EN 480‐1:2023 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. Vizsgálati módszerek. 1. rész: Referenciabeton és referenciahabarcs a vizsgálatokhoz
MSZ EN 480‐15:2023 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. Vizsgálati módszerek. 15. rész: Referenciabeton és ‐módszer a viszkozitásmódosító adalékszerek vizsgálatához
MSZ EN ISO 10563:2023 Épületek és mérnöki létesítmények tömítései. A tömeg‐ és térfogatváltozás meghatározása (ISO 10563:2023)
MSZ EN 15026:2023 Épületszerkezetek és épületelemek hő‐ és nedvességtechnikai viselkedése. A nedvességvándorlás meghatározása numerikus szimulációval
MSZ EN ISO 6781‐1:2023 Épületek energetikai teljesítőképessége. Épülethatároló szerkezetek hőszigetelési, valamint lég‐ és párazárási rendellenességeinek kimutatása infravörös módszerekkel. 1. rész: Általános eljárások (ISO 6781‐1:2023)
MSZ EN ISO 22097:2023 Hőszigetelő termékek épületekhez. Hővisszaverő hőszigetelő termékek. A hőtechnikai viselkedés meghatározása (ISO 22097:2023)
magyar nyelven megjelent építésügyi szabványok
MSZ EN 1857:2010
Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton béléscsövek
MSZ EN 1858:2008+A1:2011
Égéstermék-elvezető berendezések. Építőelemek. Beton idomdarabok
MSZ EN 1069-1:2017+A1:2019
Vízicsúszdák. 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 1069-2:2017
Vízicsúszdák. 2. rész: Utasítások
MSZ CEN/TS 16459:2023
Külső tűzhatásnak kitett tetők. A CEN/TS 1187 szerinti vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása
MSZ 12042:2023
Fák védelme építési területeken
MSZ 24203-7:2023
Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 7. rész: Bölcsődék
MSZ EN 197-6:2023
Cement. 6. rész: Újrahasznosított építőanyagokat tartalmazó cement
MSZ EN 14428:2015+A1:2019
Zuhanyfülkék. Működési követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN ISO 10545-13:2017
Kerámiai burkolólapok. 13. rész: A kémiai ellenálló képesség meghatározása
(ISO 10545-13:2016)
MSZ EN 16247-1:2023*
Energetikai auditok. 1. rész: Általános követelmények
MSZ EN 16247-2:2023*
Energetikai auditok. 2. rész: Épületek
MSZ 4798:2016/4M:2023
Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon
MSZ 4799:2023
Ajánlás a cementek alkalmazására az MSZ 4798-hoz
MSZ EN 12350-1:2019*
A friss beton vizsgálata. 1. rész: Mintavétel és közös vizsgálati eszközök
MSZ EN 14209:2017*
Előformázott gipszkarton mennyezeti szegélylécek. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 14496:2017
Gipszalapú ragasztók hő- és hangszigetelő rétegelt panelekhez és gipszlemezekhez. Fogalommeghatározások, követelmények és vizsgálati módszerek
A beszámolót összeállította:
Fáy Piros, a MÉK delegált
A globális klímaválság a tájépítész szakmát egyrészt kihívások, másrészt számos feladat elé állítja, hiszen megoldásokat kell keresnie a klímaváltozás hatásainak enyhítésére és kezelésére. A felmerülő problémák megoldása az épített és természeti környezettel foglalkozó szakemberek szemléletváltása mellett a kihívásokra választ adó rendszerszemléletű megoldások kidolgozásával érhető el.
Fentieket felismerve és a felmerülő igényekre reagálva a Magyar Építész Kamara szakmagyakorlói számára a zöldinfrastruktúra stratégia és a zöldinfrastruktúra projektek műszaki terveinek elkészítésére felkészítő öt modulból álló képzést hirdetett meg 2024 tavaszára.
A teljes képzés (öt modul) elvégzését -és a modulokat követő rövid teszt formájú számonkérés teljesítését- követően a táj- és kertépítészeti (K) és/ vagy településtervezési zöldfelületi és tájrendezési (TK) szakterületen dolgozó szakmagyakorlók számára -amennyiben azt az e-ügyintézés felületen keresztül kérik- tanúsítás kerül kiállításra, mellyel igazolni tudják a szakterületen szerzett jártasságukat.
Az egyes modulokra való jelentkezés a társszakmák számára is nyitott, a részvétellel modulonként 1-1 kamarai továbbképzési pont szerezhető.
A Képzés tematikája
A képzésre történő jelentkezés és további információ a https://tako.mek.hu/ oldalon érhető el.
A MÉK Elnökségének döntése alapján 2024. május 24-én, pénteken kerül megrendezésre a MÉK soron következő Küldöttgyűlése a Kopaszi-gát, Öbölház rendezvénytermében.
Az anyagok az alábbi tematikus felsorolásban a linkekre kattintva érhetőek el:
A küldöttgyűlésre előterjesztett új szabályzat tervezet, módosító javaslat, költségvetési terv, vagy egyéb határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – attól való eltérési szándékot kifejező, indokolt – írásbeli beadványt, azaz csatlakozó módosító javaslatot a MÉK Alapszabály 3.3.13. b) pontja értelmében 2024. május 4-ig lehet benyújtani.
A Küldöttgyűlésre vonatkozó összes határidő itt megtalálható:
https://mek.hu/index.php?link=MEK_Kuldottgyules___20240524
Budapest, 2024. április 26.
Kovács Zsófia
MÉK főtitkár
A MÉK Elnöksége 16/2024. (04.05.) sz. határozatával döntött a Szakmai hozzájárulási alap 2024 első fordulójában beérkezett kérelmekről.
Az elnökség minden esetben mérlegelte, hogy a szakmai program minél tágabban és átfogóbban szólítsa meg a tagságot és figyelembe vette a területi kamara létszámát és az azzal összefüggő költségvetési lehetőségeit.
A szakmai programok esetében cateringre a hozzájárulási alap továbbra sem fordítható. Kamara által szervezett utak esetében is kizárólag csak a szakmai rész támogatására van mód ebből a keretből.
A pályázatokat legkésőbb 2024. december 1-ig kell megvalósítani és az elszámolást is eddig kell benyújtani.
A pályázat utólagos finanszírozású. A pályázat pozitív elbírálása esetén a MÉK minden esetben megbízási szerződést köt a feladat ellátására a pályázóval, az elnyert összeget a MÉK kizárólag számla ellenében téríti meg. A pályázónak a szakmai program teljesítését követően be kell nyújtania a végleges elszámolást és egy szakmai beszámolót. A szakmai program megvalósítása során minden esetben fel kell tűntetni, hogy az a MÉK támogatásával valósult meg (MÉK logó feltüntetése a rendezvényen, plakátokon, kiadványokon). Amennyiben a pályázat megvalósítása során merül fel módosítási igény, úgy a pályázóval a már megkötött szerződés módosítható, a teljesítési határidő – 2024. december 1. - változatlanul hagyása mellett. Ennek során a támogatás mértéke nem lehet magasabb a megítéltnél, viszont a változtatások alapján a megítélt összeg csökkenthető.
Amennyiben a benyújtott beszámoló alapján a pályázat nem a szerződés, ill. a pályázatban benyújtott program szerint valósult meg, úgy a MÉK jogosult a megítélt összegtől kevesebb, az elvégzett feladattal arányos mértékben csökkentett díj kifizetésére (ennek alapja a benyújtott költségvetési terv), vagy a kifizetést megtagadni.
MÉK Műemlékvédelmi Tagozat MEGHÍVÓ 2024 évi tagozati rendes gyűlésre
Időpont: 2023. május 7. (kedd) 14:30 óra
Helyszín: Építészek Háza, Kós terem (1088 Bp. Ötpacsirta u.2.)
NAPIREND:
Letölthető dokumentumok:
