2024 május 6-án, hétfőn 17,00 órakor a MÉSZ Székház Kós termében
(1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2 )
„Kedves Barátaink, akik egykor (és most is) szerettétek Vadász Gyurit!
2024 május 06.-án hétfőn 17 órakor várunk Benneteket egy szomorú- vidám, - de főleg vidám - baráti emlékezésre a MÉSZ Kós Károly termébe.
Összejövünk, beszélgetünk, bort iszunk, régi-régi-új-és-még újabb kedvescsirkefogóságokról, huncutságokról, kézenállásokról, pályázatokról és autósüldözésekről beszélgetünk, meg persze az érzelmesen különleges építészről és építészetéről anekdotázunk, ahogy Ő is tette mindig és tenné most is… Nem lesz vetített képes előadás, sem értekezések-, vagy elemzések, mikrofon sem, csak emberi hangon beszélő régi barátok beszélgetései Vadász Györgyről. Mint egykoron, régi szép időkben…
Hozzon mindenki egy „anekdotát Gyuriról” és hozzon hozzá egy üveg finom, hűtött borocskát, azután üljünk le egy hosszú (hosszú-hosszú) asztalhoz és hallgassuk meg egymást, azután úgyis megy minden a maga útján, előbb utóbb ott lesz velünk…És ha velünk lesz - nem hagyja majd hogy szomorkodjunk, inkább rögtönzött szkander-bajnokságot provokál majd és megkérdezi:„Gyerekek f..szok vagytok?”Csináljuk akkor így mi is, most is!"
Vadász Bence
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Rada István 2024. április 4-én, életének 70. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Drága szerettünktől 2024. április 19-én, 14:30-kor a nagykátai temető új ravatalozójában, római katolikus egyházi szertartás keretében veszünk végső búcsút.
Cím: 2760 Nagykáta, Temető u. 12.
Életének 89. évében, 2024. március 9-én elhunyt Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze.
Kévés György egy olyan, maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örökérvényűt teremtett. Kévés Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
(Ősi, 1935. március 20. - Budapest, 2024. március 9.)
Tanulmányok:
1956: Soproni Egyetem
1956–1959: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar
Munkahelyek:
1959–1961: Agroterv, Éliti, tervező, finanszírozó, generálkivitelező
1961–1983: Iparterv / magán tervezői tevékenység építészként
1983–2023: magánépítész, finanszírozó és generálkivitelező
Oktatási tevékenység:
Budapest Műszaki Egyetem a Középülettervezési- és az Iparépülettervezési-, valamint az Épületszerkezettani Tanszékeken oktató,
1974–1984: Építész Mester Iskola vezető építésze és a konferenciák szervezője,
1992: Meghívott professzor a St. Louis-i (USA) Washington Egyetem Építész Karán.
Művészeti szervezeti tagság
1995–2015: Budapesti Építész Kamara tagja
2015 - EMKE (Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete) tagja
2023–2024: a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Szakmai pályafutása (tervezői, finanszírozói, generálkivitelezői tevékenysége) – 1959–61 Agroterv, Éliti, 1961–83 (22 év) Iparterv / magántervező építész, 1983–2023 között (40 év) magán építész, finanszírozó és generálkivitelező. 1959-től 64 évet töltött tervezői, oktatói, finanszírozói és generálkivitelezői státuszban.
2010 után Kínában magyar Zeneakadémiát, Newark-ban (USA) Hilton hotelt és konferenciaközpontot tervez.
Pályázatok: hazai és nemzetközi tervpályázatok, Bécs: irodaközpont, Párizs: Pompidou Center és cca. 100 hazai építész pályázat Tarnai István építész barátjával közösen.
Jelentősebb építészeti munkái:
1963: Székesfehérvár – KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium,
1966: Ganz villamossági – Kohó és gépipari minisztérium Bp.,
1969–83: Cellás rendszerű könnyűszerkezetes építési rendszer, és ezzel épült épületek (iskolák, óvodák, irodák, laboratóriumok),
1998–2007: Orczy Városközpont 10 épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása,
1966: Bp. XI. ker. Meredek utcai teraszházak, az első cca. 40 darab magyar teraszház Budán, tervezése, kivitelezése, magánvállalkozásban,
1969: Új Gazdasági Mechanizmus épületei: Esztergom étterem és kultúrház, a Vári (Szentháromság téri) lakóház, Győri acél öntöde stb.
2010 utáni munkái: Kínai Zeneakadémia, Newark Hotel és Kongresszusi Központ.
1963–2015 MÉSZ-tag és egy időben a Magyar Építőművészet folyóirat egyik szerkesztője.
1990–2015 BÉK-tag, majd 2015-ben az építész szervezetekből (MÉSZ, BÉK) kilépett.
Jelenleg a saját maguk által alapított Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületének (EMKE) tagja.
1999-től az általuk tervezett és épített Budapest, Józsefváros Orczy Városközpontban dr. Udo Kultermann (1927-2013) amerikai művészettörténész professzor javaslatára Építészet és Művészet címen galériát, valamint félig föld alá süllyesztve „Kokárda, Katakomba Emlékhely és Kápolna” címen kápolnát üzemeltett.
forrás: https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA76642
Életének 92. évében, 2024. március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze. Sokoldalú, integráló, egyensúlyt teremtő munkássága értékteremtő kapocs a magyar építészet időfonalán.
Vadász György munkásságáról az MMA honlapon bővebben lehet olvasni: https://tinyurl.com/jsybwycc
Forrás: MMA
Nemrég mutatták be az M5 csatornán azt a portréfilmet, amely Vadász György pályájáról szól, Zuhanórepülés címmel. Az alkotás megtekinthető itt: https://mediaklikk.hu/video/mma-portre-zuhanorepules-vadasz-gyorgy-stacioi/
Vadász György 1933. február 18-án született Budapesten. Édesapja, Vadász Mihály a két világháború közötti magyar építészet kiemelkedő alakjaként vált ismertté. Középiskolai tanulmányait a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte, majd 1952 és 1957 között építészmérnöki diplomát szerzett a Műegyetemen. Egyetemi évei alatt meghatározó tanárai Jánossy György, Dávid Károly és Weichinger Károly voltak.
1957-ben a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) munkatársa, majd 1957–1964 között az Ipari Épülettervező Vállalat csoportvezető építésze lett. 1958 és 1961 között elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Mesteriskoláját. 1964-től 1985-ig a BUVÁTI osztályvezető építészeként dolgozott, a MÉSZ Mesteriskolájában 1978-tól tanított. 1983–1987 között Baja főépítésze lett, majd 1998-ig Pásztón töltött be hasonló posztot. 1985-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 1985–1988 között az Artunion Széchenyi Építőművész Stúdió, majd 1989-tól egy éven át a Déldunántúli Tervező Vállalat (Pécsiterv) budapesti irodájának vezetője volt.
1991-ben Vadász és Társai Építőművész Kft. néven létrehozta saját építészirodáját, amelynek 2000-ig volt a vezetője. E műhelyben a mai magyar építészet közép- és fiatal generációjának számos, ismert tagja tett szert meghatározó szakmai tapasztalatokra, mások mellett két gyermeke, György (statikus) és Bence (Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja) is.
Fontos feladatának tartotta mindig is, hogy az építészet és a képzőművészet egykori szerves együttélését újra megteremtse, mégpedig úgy, hogy a képzőművészeti alkotás ne csak applikatív kapcsolatban legyen az épülettel. Szabadkézi tervei, elképzeléseit rögzítő skiccei egyúttal kvalitásos grafikák is, gellérthegyi víztárolója szobrászati alkotásként is szemlélhető.
Munkáinak meghatározó csoportját adják a lakóházak, illetve a városléptékű beépítések, melyek kapcsán nem kevés alkotás a posztmodern jegyében született. (pl. Pásztó és Székesfehérvár polgári házai.) Vadász György a 90-es évek közepétől a korai modernhez nyúlt vissza; ekkori épületei, közülük is elsősorban az 1996-os New Bauhaus lakónegyed hangsúlyos szerepet játszottak abban, hogy a Bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben. Saját modern családi házával 1996-ban elnyerte az Év Háza díjat.
1983-tól a Budapesti Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A róla szóló portréfilmet 2024. január 24-én az Akadémiai Szalon közönsége láthatta elsőként. Zuhanórepülés - Vadász György stációi című portréfilm egy szárnyaló művész szerteágazó életpályájának érzékeny, meghökkentő és olykor megrázó ábrázolása.
Díjai: Ybl Miklós-díj (1972), Magyar Kultúráért érdemérem, arany fokozat (1976), Pro Urbe díj (1979), Pro Arte díj (1984), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993), Pro-Architectura díj (1996), Budapest Építészeti Nívódíja (1996), Év Háza díj (1996), Kossuth-díj (1998), Építészeti Nívódíj (2000), Pollack Mihály-díj, arany fokozat (2002), Steindl Imre-díj (2002), Prima Primissima díj (2011), Nemzet Művésze díj (2014), Pro Urbe Budapest díj (2019), Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díja (2022).
forrás: https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/elhunyt-vadasz-gyorgy-epitomuvesz
Sarlós Júlia (1953-2024) avagy Juli, ahogy mindenki szólította meghalt.
1976-ban diplomázott a BME Építészmérnöki karán, pályáját a Lakótervben Finta József műtermében kezdte, ami sajnálatosan rövidre sikerült.
Utolsó kivitelezett munkája a Novotel szálló zenepavilonja.
Megbetegedése előtt a battonyai SOS gyermekfalu koncepció tervén dolgozott, amit a műtétje előtt fejezett be.
Később egy ideig tagja volt az MÉ szerkesztőségének is.
Agydaganattal operálták, majd számos operáció és kiegészítő kezelést követően építésztervezőként a szakmába nem tudott visszatérni kellő fizikai képesség hiányában, de fejben mindhalálig építész maradt.
Nagy küzdő, nagy harcos volt végig a neki rendelt úton, amely most véget ért.
Őrizzük meg emlékét.
Kedves Kollégák!
Ezúton értesítelek benneteket, hogy édesapám Kiss Attila József építész életének 72. évében, 2024. február 11-én hajnalban, hosszan viselt súlyos betegség után szentségekkel megerősítve családja körében otthonában elhunyt.
Kollégák, bajtársak, jóbarátok elbeszéléséből tudom, hogy Édesapám számára a legfontosabb volt, hogy fiainak hivatását és hitét átadja. Szakmai érdemei mellett valódi sikerét ez jelenti.
Édesapám missziója számos egyházi és oktatási intézmény alkotójaként remélem az utókor szakmagyakorlóinak is bátorító lendületet fog adni.
Emlékeinkben őrizzük életvidámságát, és kitartását.
Kiss Márton és a Kiss család
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala szomorúan adja hírül, hogy meghalt Pongrácz Katalin, a volt Városrendezési Ügyosztály/Osztály korábbi vezetője, aki több mint 35 évig, nyugdíjba vonulásáig volt a Hivatal dolgozója.
„Pongrácz Katalin” fogalom volt, mind a hivatalban, mind szakmai körökben. Felkészültsége, városrendezési és hivatali tapasztalata mindenki számára ismert és elismert volt. Véleménye, gondolatai fontosak voltak, Őt nem lehetett megkerülni a hivatalban, javaslataival a problémák megoldására törekedett. Mindig számíthattunk kiemelkedő tudására és reális javaslataira.
Vezetése alatt gördülékenyen működött az Ügyosztály/Osztály, gondosan figyelt a precíz és pontos munkavégzésre. Szakmai véleményét, gondolatait szívesen osztotta meg közvetlen kollégáival is, akik sokat tanulhattak Tőle.
Építészmérnök végzettsége mellett, az évek során folyamatosan képezte magát számos területen didakta és autodidakta módon is, ezzel is gyarapítva tudását, tájékozottságát.
Büszke volt, hogy irodájában tovább vihette Édesapja szellemi örökségét.
Aki ismerte, tudta, hogy nagy küzdő és harcos volt minden tekintetben – akár szakmai, akár magánéleti kérdésekben. Ez mindvégig jellemezte Őt.
Kati! Emléked megőrizzük!
Temetésére 2024. február 19-n 13 óra 30-kor kerül sor a Rákospalotai temetőben.
2023. december 27-én elhunyt Hübner Tibor (1937-2023) építész, a KÖZTI korábbi igazgatója.
Közti honlapján megjelent nekrológ:
Hübner Tibor 1937. augusztus 27-én született Budapesten, építész dinasztia tagjaként ő is az építészetet választotta hivatásul. Ha édesapja egyetlen épületét említjük meg – a Mészáros utcai Szilágyi Erzsébet Gimnázium – akkor érezhető, hogy milyen magasan volt a minőségi mérce a családban. Számos munka fémjelezte Tibor tehetségét, munkái közül kettőt mindenképp meg kell említeni, amelyek minőségükkel jelentős szerepet játszottak a főváros életében: a Vörösmarty téri Kulturális Központ (1971, építészek: Hübner Tibor, Tallós Elemér), Roosevelt (ma Széchenyi) téri irodaház (1980, építészek: Hofer Miklós, Hübner Tibor). Mára mindkét épületet elbontották, bár az utóbbi szerkezeti váza részben megmaradt.
Hübner Tibor 1964-ben érkezett a KÖZTI-be Gádoros Lajos és Hofer Miklós hívására, ezt követően pedig közel 40 évig dolgozott itt. Tibor lett az I. számú iroda vezetője, és e mellett elkészítette a Nigériában lévő Kano-i stadion pályázati tervét, amellyel egy hatalmas munkát nyert meg a KÖZTI számára, és amely 40 év múlva visszanézve is remek épület.
1983-ban a külföldi munkákra létrehozott IV. számú iroda vezetőjévé nevezték ki, 1984-1990 között a KÖZTI képviseletében Kuvaitban és az Egyesült Arab Emirátusokban dolgozott.
Hazatérte után 1990-1996-ig az építész iroda vezetője, majd 1996 és 2003 között a KÖZTI Zrt. igazgatója volt.
1996-ban Budapest Építészeti Nívódíja kapott – rekonstrukció kategóriában– a Magyar Természettudományi Múzeum épületének tervezésért, (eredetileg Ludovika Lovarda, majd Alfa Mozi) Építészek: Hübner Tibor, Mányi István.
Nyugdíjba vonulását követően még egészen 2021-ig Felügyelőbizottsági tagként segítette a KÖZTI Zrt. munkáját.
Tibor egy nagyon nehéz időszakban vette át a KÖZTI vezetését, és nyugodt vezetőként rendkívül komoly érdemei vannak abban, hogy a KÖZTI sikeresen vette az akadályokat, és azóta is elismert tervezőirodaként működik.
Isten veled Tibor, nyugodj békében!
forrás: https://www.kozti.hu/hirek/elhunyt-hubner-tibor-a-kozti-egykori-igazgatoja/
Búcsúztatására 2024. január 26-án 12 órakor kerül sor az I. kerületi Szilágyi Dezső téri templomban a Református Egyház szertartása szerint.
Dr Finta József DLA a Nemzet Művésze, Budapest, Salgótarján és Belváros-Lipótváros díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Amerikai Építészeti Intézet tiszteletbeli tagja, Kossuth-, kétszeres Ybl Miklós-, Steindl Imre- és Prima Primissima díjas, Köztársasági Elnöki Aranyérmes építész, a Magyar Érdemrend középkeresztjének kitüntetettje.
1935. február 12-én született Kolozsváron. Írónak, illetve festőnek készült, de édesapja tanácsára végül mégis az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Építész Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait.
1958-as diplomaszerzése után a LAKÓTERV-nél kezdett dolgozni, majd rövidesen az állami tervezőiroda egyik legfoglalkoztatottabb építésze lett. 1994-ben alapította meg saját stúdióját, a Finta és Társai Építész Stúdiót, amit egészen a közelmúltig vezetett.
Búcsúzunk
Búcsúzunk Finta Józseftől, Stúdiónk alapítójától, az elmúlt 60 év magyar építészetének jelentős alkotójától. Búcsúzunk a Mestertől, a baráttól, a minden kihíváshoz új játékként forduló példaképtől. Karácsony óta izgultunk érted, de bíztunk, hogy hihetetlen akaratod átlendít ezen a nehézségen is. Többször mondtad, hogy a már megépült házaid kevésbé érdekelnek, mindig előre néztél a következő feladatra: a járvány miatt elhúzódó könyved már nyomdában, de te már belefogtál megint valami újba, aminek a megvalósítása már a mi feladatunk lesz; ígérjük, végig visszük a magyar építészetet és a pályatársakat segítő elképzeléseidet.
Tanítványaidként búcsúzunk
Dr. Finta József, a Nemzet Művésze, Budapest, Salgótarján és Belváros-Lipótváros díszpolgára, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Amerikai Építészeti Intézet tiszteletbeli tagja, Kossuth-, Ybl Miklós-, Steindl Imre- és Prima Primissa díjas, Köztársasági Elnöki Aranyérmes építész, a Magyar Érdemrend középkeresztjének kitüntetettje, festő és verselő életének nyolcvankilencedik évében, egy teljes élettel a háta mögött, békésen de megmásíthatatlanul magunkra hagyott bennünket.
Aligha akad olyan hazánkfia, aki ne ismerné őt épületein keresztül, de nekünk megadatott, hogy személyesen is ismerhessük Őt, az Embert, a gondolkodót, a kollégát és a Barátot.
József az építész szakmát egy legendás modernista generációtól tanulta, majd alkotásai révén vált ő is annak teljes jogú tagjává. A „TEREMTÉS” generációja ez, melyet a jelen „MEGTARTÁS” generációjától markánsan megkülönböztet hite, hogy alkotásaik legalább egyenértékűek az elődökével, és meggyőződése, hogy az organikus fejlődés részeként az elavul, meghaladott átadja helyét az újnak, korszerűnek. Ez az ősi meggyőződés építette fel 500 évvel ezelőtt az akkor 1200 éves gyönyörű római bazilika helyén a gyönyörű reneszánsz Szent Péter-bazilikát. Ez a meggyőződés hozta létre a hangulatos és egységes klasszicista Pest helyén a hangulatos és egységes eklektikus Pestet. Hitét örökül hagyta ránk.
József soha nem a pillanatnak tervezett, alkotásai időn kívüliek, egész életében a hosszú távon érvényesnek tartott értékeket kutatta. Az építészetet komoly játéknak tartotta, melyet gyermeki lélekkel lehet csak művelni. A legutóbbi időkig töretlenül lelkesedett minden új dologért, miközben folyamatosan a maradandót és az időtlen próbálta megtalálni bennük.
Igaz ez életművének egyik legfőbb alkotására a Finta Stúdióra is. Professzionális, egyben családias szervezetet hozott létre, mely zökkenő nélkül tudott megfelelni a rendszerváltoztatás után megjelenő új beruházói attitűdök elvárásainak, időről időre alkalmazkodik a megváltozó megrendelői, technikai környezethez, összekapaszkodva vészel át gazdasági kataklizmákat, vagyis képes -József építészetéhez hasonlóan- a folyamatos megújhodásra. Vezető tervezők generációi nőttek fel mellette, akik alapítónk által lefektetett, „az építészet szolgálat” alapelvre építkezve, de saját építészeti hangon szólalnak meg, és adják Stúdiónk egyre nagyobb számú tartópillérét.
A MŰ tehát tovább forog, bár az ALKOTÓ immáron pihen, a felelősséget és a feladatot, amit ránk bíztál, értjük, érezzük és idővel mi is tovább adjuk.
Főnökünk, Barátunk, Isten Veled!
Köszönjük a belénk vetett bizalmadat, hogy a közösen eltöltött évtizedek végén ránk bíztad az iroda irányítását; az elmúlt években azt gondoljuk bizonyítottuk, hogy méltóan képviseljük és visszük tovább az örökségedet.
forrás: https://www.fintastudio.hu/hu/aktualis-hirek/bucsuzunk
