2023. június 16-án hatályba lép az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 1.) Korm. rendelet hosszú ideje várt módosítása.
A módosítás több szakterületre vonatkozóan tartalmaz változásokat.
A 2022. április 1-től hatályos új jogosultságokra vonatkozó változások:
Műemlék építmény esetén a 2022. április 1. előtt megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet ellenőrző ME–É szakterületen bejegyzett műszaki ellenőr jogosult műemléken a műszaki ellenőri tevékenység végzésére a kivitelezési szerződés teljesítéséig.
Magasépítési műemléki műszaki ellenőri jogosultság (ME-É-M) a jövőben nem csak okleveles építészmérnöki végzettséggel, hanem legalább 8 éves szakirányú szakmai gyakorlat esetén építészmérnök végzettséggel is megszerezhető. Amennyiben nevezett BSc szintű képzésen kívül a jelölt műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet is szerzett, a szükséges gyakorlati idő 5 évre csökken.
Építési szakterület műemléki részszakterületén műszaki vezetői jogosultság (MV-É-M) június 16-ától okleveles építészmérnökök számára már 3 éves szakirányú szakmai gyakorlat követően megadható, valamint megnyílik a lehetőség e jogosultság megszerzésére is építészmérnök BSc végzettséggel rendelkezők számára, a műemléki műszaki ellenőröknél részletezett feltételek szerint.
Magasépítési műemléki műszaki ellenőri (ME-É-M), építési műemléki műszaki vezető (MV-É-M), valamint táj- és kertépítész műszaki ellenőr (ME-É-K) vonatkozásában a képesítési követelménynek nem megfelelő szakképzettség esetén a szakmagyakorlás a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján engedélyezhető annak, aki az új jogosultságok megjelenése előtt jogszerűen gyakorolta az adott részszakterületi tevékenységet, de a jogszabály 2022. április 1-i módosítását követően már nem felel meg az adott részszakterülettel szemben támasztott szakképzettségre vonatkozó előírásoknak. Ebben az esetben a jogosultság a Magyar Építész Kamara szakértői testületének véleménye alapján szerezhető meg és az eljárás során figyelembe kell venni az igazolt szakképzettséget, a teljesített kreditszámokat (legalább 80% átfedés a képesítési követelményben előírt szakképzettség során megszerezhető kreditekkel), a szakirányú szakmai gyakorlatot (rendelkezni kell a szakterületen előírt leghosszabb szakirányú szakmai gyakorlati idővel), a szerzett jogokat, valamint a meglévő jogosultságokat (ME-É-M jogosultság esetén meglévő ME-É, MV-É-M jogosultság esetén MV-É jogosultság megléte).
Pontosításra kerülnek az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői szakterület műemléki részszakterületén az előírt szakmai gyakorlati idő számításának szabályai, valamint rögzítésre kerül, hogy a táj- és kertépítészeti műszaki ellenőri jogosultsághoz milyen szakmai gyakorlat vehető figyelembe.
A „műemlékek területén gyakorlott” cím megszerzésével, használatával kapcsolatos változások
A jövőben „műemlékek területén gyakorlott” cím három helyett öt év szakmai gyakorlattal szerezhető meg és -tekintettel a 2022. áprilisától hatályos új jogosultságokra- építési műszaki ellenőri szakterületen a cím a továbbiakban nem adható ki.
Településtervezési jogosultság megszerzésének szabályait érintő változások
Változnak a településtervezési jogosultság megszerzésének feltételei. Ennek keretében bővül a figyelembe vehető szakmai gyakorlat köre, valamint bizonyos -korlátozott- esetekben a figyelembe vehető végzettség. A településtervezési szakma gyakorlása engedélyezhető továbbá azon okleveles építészmérnök és okleveles tájépítészmérnökök számára is, akik urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzésen megszerzett szakképzettséggel is rendelkeznek és teljesítik a rendeletben előírt szakmai gyakorlati időre vonatkozó feltételeket. Amennyiben a szakmai gyakorlat kizárólag településtervezési gyakorlattal igazolt, a szükséges öt év szakmai gyakorlati időbe az urbanista felsőfokú szakirányú továbbképzés ideje is beszámítható.
Műemléki műszaki szakértői jogosultságot érintő változás
A műemléki építmények műszaki szakértői jogosultsággal végezhető tevékenységek köréből törlésre kerül a műemléki értékek dokumentálása és az épületdiagnosztika.
Fentieken túl a módosítás a mérnöki kamarához telepíti a technológiai tervezési szakterületeken és az egészségügyi létesítmények technológiai szakértői szakterületen a szakmagyakorlási jogosultság kiadását és pontosítja a jogosultság megszerzésének eljárási folyamatát, valamint a műemléki részszakterületek esetén a jogosultsági vizsga tartalmát.
2023.06.15.
A Magyar Közlöny 208–as számában 2022. december 16-án megjelent az 525/2022. (XII.16.) Korm. rendelet, ami meghosszabbítja az Étv. 60.§ (8) – (9) –(10) bekezdésében foglalt határidőket a 424/2022. (X.28.) Kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt.
5. §
(1) A veszélyhelyzet ideje alatt az Étv. 60. § (8) bekezdésétől eltérően az új településfejlesztési tervet és településrendezési tervet legkésőbb 2027. július 1-jéig hatályba kell léptetni, és a 2012. augusztus 6-án hatályos szabályoknak megfelelő településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vagy településrendezési eszközök módosítására 2027. június 30-ig van lehetőség.
(2) Az Étv. 60. § (9) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig van lehetőség a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmi követelményeinek figyelembevételével településrendezési eszköz elfogadására.
(3) Az Étv. 60. § (10) bekezdésétől eltérően az új koncepció, stratégia, településrendezési eszközök készítésére irányuló eljárást 2023. december 31-ig önkormányzati döntéssel le kell zárni, amely 2027. június 30-ig maradhat hatályban, és módosításukra eddig az időpontig lehetőség van.
Emellett a kormányrendelet eltérő rendelkezéseket hozott az telektömb, az illeszkedés, a különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési szakkérdés vizsgálata vonatkozásában is.
2022. december 17.
Liszkay Krisztina
Terület- és Településrendezési Tagozat
2022. április 14.-én megjelent a Magyar Közlönyben az OTSZ módosításáról szóló 8/2022. (IV.14.) BM rendelet az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet módosításáról. A változások a kiadást követő 60. napon, azaz 2022. június 13.-án léptek hatályba!
Az OTSZ módosítások esetén szigorítások nem történtek; elsősorban a logisztikai épületek és a lakóépületek esetén enyhítettek a szabályokon, ezen felül pontosítások, egyértelműsítések történtek csak. A változások elsősorban az alábbi területeket érintik:
A jogszabállyal együtt módosult az összes Tűzvédelmi Műszaki Irányelv is, amelyeken a hatóság és a szakmai szervezetek folyamatosan dolgoztak az elmúlt év második felében és az idei év elején.
Az összes TvMI elejére egységes új iránymutatás került, amely részletezi a hatályosság és az alkalmazás időbeliségét, pontosabban, hogy milyen eljárások esetén melyik TvMI változatot kell vagy javasolt alkalmazni. Ez fontos gyakorlati pontosítása a jogszabályi környezetnek, ahol eddig csak a rendeletek esetében volt egyértelmű a jogalkalmazás kérdése (például egy használatbavételi eljárásnál az utolsó építési engedélykor hatályos OTSZ előírásai mérvadók).
A teljesség igénye nélkül a lényegi módosítások ezeken a területeken történtek az irányelvekben:
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő- és füst elleni védelem
Tűzoltó egységek beavatkozási feltételeinek biztosítása
Tűzjelző és tűzoltó rendszerek
Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
Jelen tájékoztató – amely a Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara anyaga alapján került összeállításra – a szakmát érintő 2021. év végi főbb jogszabályi módosítások közül emel ki néhány fő témát.
1. ÉTDR használatával kapcsolatos változások
1.1. 2022. január 1-től a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokat a hatóság az ÉTDR-ben folytatja le, az építésügyi hatósági eljárásokkal azonos formában és módon.
Az ÉTDR felületén választható főbb örökségvédelmi eljárástípusok:
Az egyéb elektronikus úton, vagy papír alapon – postai úton – benyújtott kérelmeket az örökségvédelmi hatóság visszautasítja.
Az ingatlan örökségvédelmi érintettsége a kérelem benyújtása során a https://oroksegvedelem.e-epites.hu/ linken ellenőrizhető.
1.2. Az ÉTDR-ben az engedély kérelem, egyszerű bejelentés benyújtása során szükséges megadni az „NMTK tervazonosító”-t, amennyiben az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus (NMTK) alapján készültek.
Ezt az adatot a hatóságnak az ÉTDR általános tájékoztatási felületén meg kell jeleníteni.
2. Építésügyi jogszabálymódosításokkal kapcsolatos változások (2022.01.11-től)
2.1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. melléklete kiegészül az építmény térfogatának fogalom-meghatározásával, továbbá néhány pont is módosult:
34a. Építmény térfogata: az építmény külső határoló szerkezeteinek (így különösen falak, pillérek, tetők) külső felületi síkjai által körbefogott térfogat.
Az OTÉK térfogat számítására vonatkozó új fogalommeghatározásával összhangban változik az Építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006 (XII. 5) Korm. rendelet!
Az OTÉK 1. mellékletének egyes fogalom-meghatározásai módosultak:
3. Aula: fedett belső udvar. vagy átrium.
8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
49. Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.
2.2. A 312-es Kr. 1. mellékletének (Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek) 8. pontja módosult a térfogat fogalmának meghatározása miatt, valamint a lista kiegészült egy új 1a. ponttal:
1a. Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.
A 2022. január 11-től hatályos építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek jogszabály szerinti listáját innen tölthetik le
3. Fennmaradási engedélyezési eljárásban az eljárás szünetelése 2021. december 22-től nem kérhető.
4. Szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. táblázatának módosításával az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban a tűzvédelmi hatóság bevonásának és közreműködésének feltételei 2022. január 11-től változtak.
Az egyes esetkörökben meghatározott hasznos alapterületi minimumok kétszeresére nőnek, továbbá a bevonás feltételeként a lakás és üdülőegységek minimális száma is meghatározásra került, ezáltal kevesebb engedélyezési eljárásba kell bevonni a tűzvédelmi hatóságot.
Felhívjuk a figyelmet, annak ellenére, hogy az érintett-módosított esetekben tűzvédelmi hatóság nem vesz részt az eljárásban, a tervdokumentációnak továbbra is tartalmaznia kell a tűzvédelmi tervfejezetet.
| Közigazgatási hatósági eljárás | Szakkérdés | Bevonás és közreműködés feltétele | Első fokon eljáró szakhatóság | Állásfoglalás beszerzésének határideje | |
| 16. | A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó építési, összevont, használatbavételi, fennmaradási, az országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárás. | Az építmény kialakítására vonatkozó tűzvédelmi előírások betartatása. | A következő esetekben: 1. közepes kockázat (KK), magas kockázat (MK) mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén; 2. alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó a) 6-nál több lakást vagy üdülőegységet tartalmazó lakó- és üdülőépület, b) nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, c) az összes építményszint nettó alapterülete 1000 m2-t meghaladó épület esetén; 3. nagyon alacsony kockázat (NAK) mértékadó kockázati osztályba tartozó olyan épület esetén a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek a) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 100 m2, vagy b) az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 2000 m2; 4. a több mint 100 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény esetén. |
1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a) a polgári repülőtereket, a metró és földalatti vasúti létesítményeket, valamint az Országház, az Országgyűlési Irodaház, a Miniszterelnökség létesítményeit érintő közigazgatási hatósági eljárásokban, b) a következő építmények építésügyi hatósági eljárásaiban az első végleges használatbavételig ba) magas építmények, bb) a 20 000 m2 összesítettszint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények, bc) a 4000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények, bd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények, be) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek, bf) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, ha az elhelyezés 14,00 méter felett történik. 2. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve. 3. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében a honvédelemért felelős miniszter. 4. Az 1-3. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. történik. 2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve. 3. Az 1. és 2. pontban említetteken kívül minden egyéb esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. |
21 nap |
5. A 2021. decemberétől megváltozott legfontosabb jogszabályok listája
(a hatályos jogszabályok listája a MÉK honlapján innen érhetők el: https://mek.hu/?menu=jogszabalyok):
2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről
Hatályos: 2021.12.22.-2022.02.28.
https://njt.hu/jogszabaly/2018-139-00-00
Hatályos: 2022.03.01.-
https://njt.hu/jogszabaly/2018-139-00-00.8
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
Hatályos: 2022.01.01. -2022.12.31.
https://www.njt.hu/jogszabaly/2016-150-00-00
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
Hatályos: 2021.12.22.-
https://njt.hu/jogszabaly/2016-74-00-00
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
Hatályos: 2021.12.01.-
https://njt.hu/jogszabaly/2015-143-00-00
2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről
Hatályos: 2021.12.22 –
https://njt.hu/jogszabaly/2011-77-00-00
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
Hatályos: 2022.01.01. –
https://njt.hu/jogszabaly/2006-53-00-00
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
Hatályos: 2021.12.22. –
https://njt.hu/jogszabaly/2001-100-00-00
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
Hatályos: 2022.01.01. – 2022.03.31.
https://njt.hu/jogszabaly/2001-64-00-00
Hatályos: 2022.04.01. – 2022.12.31.
https://njt.hu/jogszabaly/2001-64-00-00.63
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
Hatályos: 2022.01.01. –2022.12.31.
https://njt.hu/jogszabaly/1997-141-00-00
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
Hatályos: 2022.01.01. –2022.12.31.
https://njt.hu/jogszabaly/1997-78-00-00
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
Hatályos: 2021.12.22. –
https://njt.hu/jogszabaly/1996-21-00-00
703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
Hatályos: 2022.01.02 –
https://njt.hu/jogszabaly/2021-703-20-22
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
Hatályos: 2021.12.29. –
https://njt.hu/jogszabaly/2006-343-20-22
322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól
Hatályos: 2022.01.01 –
https://njt.hu/jogszabaly/2015-322-20-22
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
Hatályos: 2021.01.01 –
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=155638.418080
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
Hatályos: 2022.01.01.-2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2012-312-20-22
Hatályos: 2022.01.11. –
https://njt.hu/jogszabaly/2012-312-20-22.55
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
Hatályos: 2021.07.16.-2022.03.31.
https://njt.hu/jogszabaly/2013-266-20-22
Hatályos: 2021.04.01.-
https://njt.hu/jogszabaly/2013-266-20-22.26
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
Hatályos: 2021.07.16.–2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/1997-253-20-22
Hatályos: 2021.01.11.–2024.12.31.
https://njt.hu/jogszabaly/1997-253-20-22.55
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
Hatályos: 2021.01.01 –2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2006-245-20-22
Hatályos: 2022.01.11. –
https://njt.hu/jogszabaly/2006-245-20-22.22
218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól
Hatályos: 2022.01.01 –
https://njt.hu/jogszabaly/2009-218-20-22
191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezői tevékenységről
Hatályos: 2022.01.01 –2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2009-191-20-22
Hatályos: 2022.01.11. –
https://njt.hu/jogszabaly/2009-191-20-22.41
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
Hatályos: 2021.03.11 -2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2016-155-20-22
Hatályos: 2022.01.11 –
https://njt.hu/jogszabaly/2016-155-20-22.11
138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet az árva mű felhasználásának részletes szabályairól
Hatályos: 2022.01.01 –
https://njt.hu/jogszabaly/2014-138-20-22
68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
Hatályos: 2022.01.01 –
https://njt.hu/jogszabaly/2018-68-20-22
31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól
Hatályos: 2022.01.01. –
https://njt.hu/jogszabaly/2007-31-20-22
19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
Hatályos: 2022.01.01 –2022.06.30.
https://njt.hu/jogszabaly/2018-19-20-22
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
Hatályos: 2022.01.01 –
https://njt.hu/jogszabaly/2006-7-20-6F
Otthonteremtési Programmal összefüggő egyes kormányrendeletek:
341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet az otthonteremtési kamattámogatásról
Hatályos: 2021.04.21.–2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2011-341-20-22
Hatályos: 2022.01.11.-
https://njt.hu/jogszabaly/2011-341-20-22.26
134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról
Hatályos: 2021.01.01.–2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2009-134-20-22
Hatályos: 2022.01.11.-
https://njt.hu/jogszabaly/2009-134-20-22.23
17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről
Hatályos: 2022.01.01.–2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2016-17-20-22
Hatályos: 2022.01.11.–
https://njt.hu/jogszabaly/2016-17-20-22.24
16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról
Hatályos: 2022.01.01.–2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2016-16-20-22
Hatályos: 2022.01.11.–
https://njt.hu/jogszabaly/2016-16-20-22.22
12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról
Hatályos: 2022.01.01.– 2022.01.10.
https://njt.hu/jogszabaly/2001-12-20-22
Hatályos: 2022.01.11.–
https://njt.hu/jogszabaly/2001-12-20-22.77
2021. július 1-én hatályba lépett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, vagyis az Étv. módosítása, melyet a települési önkormányzatok terheinek csökkentése érdekében a településtervezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló a 2021. évi XXXIX. törvénnyel fogadott el az országgyűlés. Erre a törvényi alapra épülnek a településtervezéssel kapcsolatos végrehajtási rendeletek.
A jogalkotói szándék szerint a módosítások célja, hogy az építési beruházásokat megalapozó önkormányzati településrendezési szabályozás digitalizált, egyszerűbb, átláthatóbb legyen, és az építési beruházások megvalósításához szükséges esetleges tervmódosítások rendkívül rövid idő alatt végbemenjenek. Mindezek mellett a módosítás a tervezésben és eljárások során tapasztalható indokolatlan párhuzamosságok megszüntetését, illetve a kevesebb tervtípus által gyorsabban lefolytatható eljárásokat ígér, segítve a folyamatok hatékonyságát. A jogalkotó tehát a szabályozás átláthatóbbá tételével, egyszerűsítésével és digitalizálásával a gyorsabb tervmódosításokat is célul tűzte ki, csökkentve a bürokratikus terheket, feladatokat. Ennek érdekében bevezetésre kerül az E-TÉR, mely a településtervezés számára is megnyitja a digitális egyeztetőfelületet, így a „papíralapú” tervkészítést és dokumentálást digitalizált folyamat váltja fel. Az E-TÉR rendszerét egyben alkalmassá teszik arra, hogy annak keretein belül egy országos településrendezési nyilvántartás jöhessen létre. A tervek egyeztetése is egyszerűbb és kontroláltabb módon történhet a digitalizáció révén.
Összességében a szándék szerint a településtervek a korábbi tartalomhoz képest egyszerűbbek lesznek, kiszűrik a korábbi tervrendszerben megtalálható ismétlődéseket, és emellett jobban figyelembe veszik a települések közötti különbségeket, ezáltal megteremtik a differenciált tervezés lehetőségét, ami a kistelepülések számára egyszerűbb tervkészítést jelenthet, amennyiben élnek ezzel a lehetőséggel.
Ezeknek a törvényi szándékoknak a végrehajtási rendeleteként jelent meg a Magyar Közlöny 134. számában
A jogszabályok változásának jellege
A 419/2021. (VII. 15.) Kr. alapvetően a 314/2012. (XI.8.) kormányrendeletet váltja fel fokozatosan. A 420/2021. (VII. 15.) Kr. számos településtervezési témát érintő kormányrendeletet módosít. Ezek többsége alapvetően a tervfajták megváltozását, átnevezését jelenti, azonban a szakmában meghatározó módon az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet településtervezést meghatározó alapjai is változnak, vagyis az OTÉK ismét módosításra került, számos korábbi fogalom és ahhoz kapcsolódó szabály módosul.
A településtervezési szakmát és a tervkészítés folyamatát érinti még a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet hatályon kívül helyezése, - melynek módosított tartalma beemelésre kerül a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletbe -, és az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása az eljárás tekintetében. Az új tervrendszer és új eljárási rend nyomán értelemszerűen az új nyilvántartásban szerepet játszó szervezet tekintetében az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása is megtörtént.
A többi kormányrendelet módosítása alapvetően a tervi megnevezések változását, jogszabály hivatkozásban az érintett jogszabály megnevezését jelenti. Emellett a korábbi jogszabályokban a polgármesterhez delegált egyes településképi döntések helyett az önkormányzat képviselő-testülete kerül nevesítésre. Ilyen tekintetben változott az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet is.
A tervi rendszer főbb változásai a településtervezésben
A törvényi szint, azaz az Étv. módosítása határozta meg a tervi rendszer alapvető változását. Ennek lényege, hogy a korábbi önálló kidolgozást, véleményezési eljárást és döntést igénylő önkormányzati dokumentumok, így
helyett egy terv kerül kidolgozásra és eljárásra, melynek neve településfejlesztési terv.
A helyi építési szabályzat megmarad, mint településrendezési terv.
A kettő együtt a településterv megnevezést kapta, így válik valóra a korábban már sokszor említett „egy település egy terv” szándéka.
A településfejlesztési terv létrehozásának pozitívuma, hogy a fejlesztési és rendezési jellemzőkkel bíró dokumentumok egy tervezési folyamatba integrálódnak, ezáltal a korábbi szabályok szerinti különválásuk megszűnik. Bár a korábbi tervrendszer a TSZT-t alapvetően rendezési tervként definiálta, tény, hogy a fejlesztési elemek meghatározására is szolgált, vagyis kimondatlanul, de a fejlesztés és rendezés hosszútávra szóló közös dokumentuma volt eddig is.
A főváros tekintetében megmarad településrendezési tervként a Városliget Építési Szabályzat és a Duna-parti építési szabályzat, valamint a Kerületi Építési Szabályzat. Az átfogó tervezést és a területrendezési tervek felőli közvetítő szerepet a kerületi építési szabályzatok kidolgozása érdekében a fővárosi településfejlesztési terv fogja ellátni, és megmarad a fővárosi rendezési szabályzat is, módosított, de a főváros működését a korábbihoz hasonlóan biztosító jogosítványokkal.
Az elvárások szerint tehát a településtervek a korábbi tartalomhoz képest egyszerűbbé válnak, nem keletkeznek ismétlődések (pl.: alátámasztó javaslati munkarész és a környezeti értékelés hasonló fejezetei).
Fontos momentum még, hogy míg korábban a településtervező szerepe nem volt elvárás a koncepció és stratégia kidolgozásánál (legfeljebb a továbbtervezésre alkalmas megalapozó vizsgálathoz kellett településtervezőt alkalmazni), addig a településterv készítését már a településtervezési jogosultsághoz köti a törvény. Ezáltal a tervezésnek már a kezdeti stádiumában ott van a településtervezéssel foglalkozó szakma, a meghatározó szakágakkal együtt. Ennek alapján várható, hogy a településfejlesztési tervben kidolgozásra kerülő koncepcionális fejezetek, a települési jövőkép és célrendszer, a rövid és középtávú stratégia meghatározása is reálisabb alapokra tud helyeződni, jobban figyelembe véve a települések természeti és műszaki adottságait, településképi elvárásait és örökségvédelmi értékeit.
A jogalkotó másik kitűzött célja a differenciált tervezés bevezetése, mely az 5000 fő alatti kistelepülések esetében kikönnyített tartalmat rendel a településterv kidolgozásához, miközben nem tiltja a teljes spektrumú tartalom kidolgozását sem. Ezzel a kistelepülések a jelenlegi követelményekhez képest, a helyi adottságaikat és lehetőségeiket jobban figyelembe véve, a saját belátásuk szerint egyszerűbb tervet is készíttethetnek.
A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet részletesen meghatározza a településfejlesztési terv és településrendezési terv megalkotásának, módosításának szabályait. A tervek egyeztetése, a jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása – megfelelő átmeneti időszak biztosításával – egységessé és digitálissá válik.
Az adatszolgáltatás és a véleményezés a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett digitális egyeztetési felületen, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszeren (E-TÉR) keresztül fog történni. Ugyanakkor – amennyiben az önkormányzat azt igényli – a továbbiakban is lehetőség van helyi partnerségi egyeztetésre a településterv, a kézikönyv, a településképi rendelet esetében az önkormányzat által megalkotott partnerségi rendeletben foglalt szabályok szerint.
A tervi tartalmat a kormányrendelet rendelkezései szabályozzák, amelyekhez tételes tartalmat a mellékletek határoznak meg. Megmarad a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat szerepe is, részletes tartalmuk azonban változik. Az eddig külön készített és külön tartalommal rendelkező környezeti értékelés helyébe a településtervek esetén az alátámasztó munkarészbe integrált települési környezeti értékelés lép, de kidolgozásának szükségességét továbbra is a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet alapján kell meghatározni.
A tervi tematika követéseként változik a biológiai aktivitásérték számítási módja, és a kormányrendelet veszi át a korábbi ÖTM rendelet szerepét, mellékletében került meghatározásra az értékmutatók táblázata.
A helyi építési szabályzat és mellékleteinek tartalma is pontosításra került a kormányrendeletben, így pl. a rendeltetések is táblázatosan kerülnek majd a továbbiakban meghatározásra, az új beépítésre szánt területre vonatkozó biológiai aktivitásérték számítással igazolt zöldfelületi elvárás beépül a mellékletek közé a követhetősége érdekében.
A szabályozási terv szabályozási elemkészlete is pontosításra és kiegészítésre kerül, így pl. a fejlesztési akcióterületek, szabályozási tartalékterületek is részévé válnak, valamint a kötelező, a más jogszabály alapján elrendelt, a javasolt és a tájékoztató elemek és a sajátos jogintézmények meghatározása is megtörténik a kormányrendelet mellékletében.
A kormányrendelet fontos – és a jogszabályok tekintetében új – eleme, hogy a kormányrendeletben nem meghatározott kérdéseket településtervezési szabályzat fogja tartalmazni. Ennek keretében kerülnek például meghatározásra a szabályozási terven alkalmazható jelmagyarázatok. A kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a szabályozási terv szükség esetén kiegészítésre kerülhessen egyedi szabályozási elemekkel, és az újonnan bevezetett elemeket a településtervezési szabályzat frissítésével közzéteszik. Ezzel teljesülni látszik a szakma azon elvárása, hogy ne zárt rendszerű legyen a szabályozási elemkészlet, hanem be tudja fogadni az egyes területek sajátosságai és szabályozási igényei alapján meghatározásra kerülő új elemeket is.
A településtervezési szabályzat fogalmi meghatározása szerint - mint tervezési segédlet - a kormányrendelet alapján meg fogja majd határozni a megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat, a fejlesztési terv tartalmi elemeinek részletezését is, a szabályozási elemkészlet technikai elvárásait és várhatóan további útmutatást is ad az egységes szabályozási rendszer felépítése érdekében. A szabályzat kidolgozása folyamatban van.
Az OTÉK változásai alapvetően az új tervi rendszer logikáját követik, így a megszüntetett területfelhasználási egység helyett a területek az általános használatuk szerint kerülnek majd kijelölésre a településfejlesztési tervben és ennek alapján, vagy a sajátos használatuk szerinti tovább bontással válnak építési övezetté, vagy övezetté a helyi építési szabályzat megalkotása során. Ezzel együtt megszűnik a beépítési sűrűség fogalma, a fővárosban helyette szintterületi átlagérték kerülhet meghatározásra a fővárosi rendezési szabályzatban.
Hatálybaléptetés
Az új tervi rend és új eljárásrend alkalmazását fokozatosan vezeti be mind az Étv., mind pedig ahhoz illeszkedve az új kormányrendelet, melynek részletezését az átmeneti rendelkezések tartalmazzák. Ez a rendelkező rész kezeli a már készítés alatt álló, vagy 2021. december 31-ig megkezdett tervkészítés eseteit is és a településrendezési eszköz módosítása során alkalmazható biológiai aktivitásérték számítás értelmezését.
Bekerült az átmeneti rendelkezések közé, hogy „2022. január 1-jétől a III. és IV. Fejezetben foglalt tartalmi követelmények szerint készülő rendezési terveknek és azok módosításának térképi munkarészeit térinformatikai rendszerben kell kidolgozni és shape-formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be.” Ez azt jelenti, hogy az új településtervként készített terv esetében, ettől a dátumtól kezdve legalább a szabályozási terv kötött technikai feltételeknek kell majd megfeleljen az adatok átadása során. A digitalizációs szándék szerint ez érthető, viszont a határidő rendkívül rövidre szabott. Ez nyilvánvalóan vissza fog hatni a tervkészítés infrastrukturális és alkalmazási hátterére is, melyre a tervezőknek fokozatosan fel kell készülniük. Erre vonatkozóan további információt nem ad a kormányrendelet, remélhetőleg a településtervezési szabályzat részletesebb magyarázattal fog szolgálni.
Budapest, 2021. 07.21.
Liszkay Krisztina MÉK TTT elnök
Módosult az építészeti alkotások szerzői jogával kapcsolatos szabályozás
Kihirdetésre került az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXIV. törvény és az egyes kormányrendeleteknek az építészeti alkotásokra,
műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló 280/2018. (XII.21.) Korm. rendelet. A jogszabályokkal kapcsolatban tájékoztatásul közzé tesszük dr. Gáts Andrea L.L.M. ügyvéd, szabályozási szakjogász "Fordulóponton az építészeti alkotások szerzői joga" című első cikkét.
Letölthető tartalom:
2019. januári változások:
2013. évi XXXIV. törvény - az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159801.361257
2012. évi II. törvény - a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143166.362778
2011. évi CLXXV. törvény - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139791.361245
2006. évi LIII. törvény - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=103144.361625
2001. évi C. törvény - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=57474.361230
2000. évi CXII. törvény - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=49661.362953
1999. évi LXXVI. törvény - a szerzői jogról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.362730
A szerzői jog törvény változására kerül sor még 2019. február 1-jén. és 2019. március 1. napján is.
1997. évi LXXVIII. törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30337.362947
1996. évi LIII. törvény - a természet védelméről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=26858.362721
1996. évi XXI. törvény - a területfejlesztésről és a területrendezésről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=26396.362943
1995. évi LVII. törvény - a vízgazdálkodásról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23855.338680
1995. évi LIII. törvény - a környezet védelmének általános szabályairól
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23823.362113
1995. évi XXVIII. törvény - a nemzeti szabványosításról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23533.361227
1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=13511.348378
310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet - a tervpályázati eljárásokról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=191859.363024
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet - az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=161886.363017
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=155637.357775
178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet - a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=119399.362981
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=96394.362962
2019. március 15. napjától változik:
2005. évi LXIV. törvény - a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=94524.323477
2003. évi CXXXIII. törvény - a társasházakról
2018. november 12. napján a Kormány végül benyújtotta Országgyűlés elnökének a híradásokból már ismert egységes javaslatát, amely az áfatörvényt is érintő, már futó törvényjavaslatot érinti. A törvényjavaslat részletes vitáját és a másnapi zárószavazását követően a törvényalkotási bizottság által benyújtott indítvány elfogadásra került.
A médiából már hallhatuk, hogy az 5%-os kedvezményes Áfa kulcs tekintetében módosításra kerül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény). Azonban módosítási javaslat tekintetében különböző eltérő híreket hallhattunk. A téma különösen jelentős média figyelmet azért kapott, mert a kedvezményes 5% -os Áfa kulcs a hozzá kapcsolódó otthonteremtési kedvezményekkel együtt az utóbbi időben egyértelműen befolyásolta az építőipari kivitelezési tevékenységet a lakásépítés terén. ugyanakkor a hatályos törvény eleve 2019. december 31. napjáig tette lehetővé a kedvezményes Áfás építőipari tevékenységet. Külön törvénymódosítás nélkül tehát 2020. január 1.-től kibocsátott számlák esetében újra a teljesítésekor érvényes, 27 %-os adómértéket kell alkalmazni.
Az elfogadott módosítás egyben azt is jelenti, jövő év végén nincs moratórium azok számára , akik csak szerkezetkész állapotnál tartanak, ha építési engedélyüket , vagy egyszerű bejelentésüket ez év november 1. után nyújtották be. Mindenki másnál azonban - függetlenül a készültségi foktól - 2023-ig van lehetőség befejezni kedvezményesen a megkezdett építkezést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a most folyamatban lévő tervezési szerződések alapján a lakóépületetek már zömében az általános Áfa tartalommal épülnek, ezért az új tervezési megbízások ezen a téren várhatóan átmenetileg lecsökkennek.
A T/2931 számú törvényjavaslat első körben az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott tulajdonátruházási szerződés, a szerkezetkész állapot, és az adóhatóságnak tett nyilatkozatok fennállására tekintettel tette volna lehetővé azon építkezések befejezését kedvezményesen, amelyek jövő év végéig legalább az áfatörvény szerinti „szerkezetkész állapotot” elérik és ezt hitelt érdemlően igazolják.
A törvényjavaslat eredeti szövege szerint:
„327. § (1) A lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont 2019. december 31. napját követi, feltéve, hogy az alábbi feltételek 2019. december 31-én együttesen fennállnak:
a) a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották,
b) az adott lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül és
c) a b) pontban foglaltak teljesüléséről a lakóingatlan értékesítője az állami adóhatóság részére az e célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában szerkezetkész állapotú lakóingatlannak minősül az a lakóingatlan, amelynek külső határoló szerkezetei (falazattal, födém- és tetőszerkezettel, nyílászáróval, a kivitelezési dokumentációtól függően kéménnyel, erkéllyel, külső lépcsőszerkezettel együtt) elkészültek.”
A fenti eredeti módosítási javaslat alapján, amennyiben a hármas feltételek együttes fennállását, vagyis az adásvételi szerződést, a szerkezetkész állapotot és nyilatkozatot a kivitelező teljesíteni tudja, akkor a kedvezményes Áfa kulcs alapján értékesíthetett volna.
A szakmai szervezetek javaslata nyomán a kormány más megközelítést látott célszerűnek, az előterjesztést átdolgoztatta, amit a törvényalkotási bizottság egységes javaslat formájában terjesztett elő. Az elfogadott javaslat 63. §-a az alábbiakat vezeti be az ÁFA törvénybe.
,,327. § E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy
a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették."
Láthatjuk, hogy a törvényalkotási bizottsági az első javaslat helyett új alapokra helyezi a kedvezményes áfa kulcs jövőbeli alkalmazásának feltételeit, egyben nem vezeti be a szerzkezetkész állapot fogalmának vizsgálatát a rendszerbe.
A fentiek alapján 2023-ig csak 2018. november 1. napjáig bejelentett, illetve végleges építési engedéllyel rendelkező lakóingatlan építési munkáira alkalmazható az 5%-os kedvezményes áfakulcs.
A 2018. november 1. napját követően véglegesített ( korábban jogerősített ) építési engedély és feltöltött egyszerű bejelentés esetén már valóban csak 2019. december 31. napjáig alkalmazható a kedvezményes 5 %-os áfakulcs.
A törvényalkotási bizottság a feltételek módosítása mellett az egyértelműség kedvéért kiegészítette a javaslatot, miszerint, ha teljesítésre 2020. január 1. és 2023 december 31. napja között kerül sor, vagyis az adót a számla alapján ekkor kell megállapítani, de a fenti feltételek fennállnak, (vagyis a beruházás rendelkezett építési engedéllyel vagy egyszerű bejelentéssel) akkor a felek 5%-os Áfával számolhatnak.
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló T/2931 törvényjavaslat 2018. november 13.-i ülésnapon került elfogadásra, kihirdetése hamarosan várható.
A cikket összeállította:
Dr. Gáts Andrea LL.M. ügyvéd, és Dr Rátkai Gábor
A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. Korm. rendelet alapvető célja, hogy a 400m2 vagy azt meghaladó bruttó alapterületű építmények rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre, valamint a bruttó 400m2 alapterületet meghaladó kereskedelmi rendeltetésű építmény építési engedélyhez nem kötött átalakítása, illetve a legalább ilyen alapterületű kereskedelmi rendeltetésű építmény átalakítása esetén kijelölje az engedély kiadására jogosult hatóságot.
A fenti rendeltetésmódosítási eljárás során elsőfokú rendeltetésmódosítási hatóságként az építmény fekvése szerinti járás székhelyének települési önkormányzati jegyzője, fővárosi kerület önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi főjegyző jár el.
Másodfokú hatóságként ilyen ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal került kijelölésre.
A rendeltetésmódosítási kérelem tartalmi elemeit külön kormányrendelet, az 5/2015. (I.29.) Kormányrendelet 1. és 2. számú melléklete részletezi.
Amennyiben a 400 m2 meghaladó bruttó alapterületű helyiséget, rendeletmódosítási hatósági eljárás keretében kereskedelmi rendeltetésre akarják változtatni, úgy a hatóság kérelem benyújtását követően gondoskodik a hatósági állásfoglalás 5 napon belüli beszerzéséről. A szakhatósági állásfoglalást Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője adja meg. (A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalást az Étv. alapján 60 napon belül adja meg.) Az új jogszabály alapján az állásfoglalást igy rendeltetés módosítás esetén is beszerzi a hatóság.
A kérelem tárgyában eljáró hatóság a döntés érdekében vizsgálja:
Az engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.
A fenti építmények rendeltetésmódosítási engedély nélküli használatát, vagy átalakítását a területileg illetékes rendeltetésmódosítási hatóság bírsággal sújtja, amelynek megfizetési határideje a döntés véglegessé válástól számított 60 nap.
Készítette:
Gáts Ügyvédi Iroda
