Áder János köztársasági elnök úr a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta:
Érzelmes Cégtörténet
A Gergely és Sattler Építészirodát Gergely Zsolt és Sattler Anna alapította a „gmk időkben”, 1982 szeptember 12-i bejegyzéssel, MŰTEREM’12 névvel.
Az alapítás előtt Gergely Zsolt a KERTI-ben 1976-tól 1978-ig (B Vadász Éva műtermében), majd a KÖZTI-ben (Dísz téri irodában, Tolnai Lajos műtermében) dolgozott, míg Sattler Anna 1,5 év MÁVTI után a BME Lakóépülettervezési tanszékén, Malecz Erika hívására, mint tanársegéd oktatott.
Az épület a Petőfi Sándor utca és a Városház utca között átjáró ház. A Petőfi Sándor utca gyalogos forgalmú, gépjárművel csak a Városház utca felől közelíthető meg. A kapubejárókban a közúti űrszelvény szélességében (2,50 m) csak 3,50 m magasság áll rendelkezésre. A pince + földszint + három emeletes épületnek két, függőfolyosós udvara van, udvaronként egy – egy főlépcsőházzal az utcai szárnyakban és egy – egy melléklépcsőházzal az udvari szárnyakban. Mindkét udvarban acél – üveg szerkezetű, későbbi beépítésű személyfelvonó található.
SZÁMADÁS
Több, mint fél évszázadon át voltam építész tervező. Ez az időszak fáradságos, de időnként örömteli volt. Akkor vált örömtelivé, amikor a fáradságos munkával megszült ötletből „kézzel fogható valóság”, megépült létesítmény lett. A „kézzel fogható valóság” létrehozása nagyon összetett művelet, amelynek elvégzéséhez különböző szakmák szakembereinek együttműködésére van szükség. Nekem szerencsém volt. Kiváló társtervezőkkel (technológusokkal, statikusokkal, gépész- és elektromérnökökkel, kivitelező szakemberekkel) dolgozhattam együtt azért, hogy a „kézzel fogható valóság” olyan legyen, mint ahogy azt elképzeltem. Ennek a tevékenységnek a gyümölcseiből mutatok itt be egy válogatást
Kovács Péter DLA szakmai munkásságát 2015. márciusában Ybl Miklós-díjjal ismerték el.
A kitüntetettel Radics Beatrix, a HBM ÉK titkára készített interjút.
A magyar építész/urbanista közösség 2015. január 3-án - születésének 110-ik évfordulóján - emlékezett meg dr. Korompay György építészmérnökről.
Korompay György (1941-ig: Krompecher Gyögy) (Budapest, 1905. január 3. – Budapest, 1991. szeptember 4.), építészmérnök, városépítész, elméleti kutató és jelentős szakíró. Egyetemi doktor (1940) és a műszaki tudományok kandidátusa (1967). A Budapesti Műszaki Egyetemen Warga László által alapított városépítési tanszékének második vezetője. 1944-ben a front érkezése idején ő vállalta az építészkari hallgatók dániai „mentőakciójának" vezetését, ahol tanártársaival az oktatást is megszervezte. A háború után a Városépítési Tanszék vezetője maradt, egészen az 1951-i egyetemi nagy tisztogatásig. Ezután a VÁTI -ban dolgozott, ahol tervezési munkái mellett kiemelkedő jelentőségű urbanisztikai kutató- és szakirodalmi tevékenységet folytatott. Meghatározó szerepet töltött be a magyarországi városépítési gyakorlatot megalapozó település- és regionális tervezési módszertanok, irányelvek, normatívák kidolgozásában. Évfordulóján, városépítész- és településtörténészként Veszprém várossal kialakult kapcsolatai inspirálják Kiss Tamás (ny. min. főtanácsos) korábbi veszprémi főépítészt a világhálón (Korompay György) is elérhető rövid életrajzi megemlékezésre.
Asztalos István, okl. építészmérnök
Bevezető
Aki Árkay Bertalan (1901-1971) műveit tanulmányozza, azt találja, hogy korának egyik leg-ismertebb családiház-tervezője volt. Munkásságát, mint építészét és festőművészét tartja nyil-ván a szakma, tudjuk róla, hogy a modern magyar építészet egyik úttörője volt. A magyar nyelvű Wikipédia számtalan családi házát sorolja fel, amelyeket 1927 és 1941 között alkotott.
Ezek – szinte kivétel nélkül – budai épületek. Néhány megvalósult alkotásának képe is látható ezen a fórumon (1. ábra), amelyből mindenki számára világossá válhat, hogy miért tartjuk őt a modern magyar építészet egyik kiválóságának:
Sárneczky Krisztián találta meg 2003. augusztus 23-án ezt a 19,5 magnitúdós kisbolygót, amelyet egy hónappal korábban már észleltek egy amerikai obszervatóriumból, ám a felfedezés végül nálunk maradt, mert szeptember közepéig folyamatosan tudtuk követni a halványuló kisbolygót. Az 1-2 km átmérőjű, 3,81 éves keringési idejű aszteroidát később 2002-es archív képeken is azonosítottuk, majd további követése után 2007 őszén megkapta sorszámát. Nevét a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres RCC-távcsövének épületét tervező Csontos Csaba (1940-2013) Ybl-díjas építészről kapta, aki többek között a budapesti Korona Szállót és a keszthelyi Balaton Színházat tervezte.
A régebbi cikkek az alábbi linken elérhetőek:
http://archiv.mek.hu/index.php?option=com_content&task=category§ionid=16&id=96&Itemid=158
