Tisztelt Kormánybiztos Úr!
A hat évtizedes hagyománnyal rendelkező posztgraduális építészeti képzést nyújtó Mesteriskola csatlakozva a megszólaló szakmai és hallgatói szervezetekhez, a Milánói Expo pavilon megvalósítása körül kialakult helyzetet elfogadhatatlannak tartja.
Május 22-én Szőcs Géza kormánybiztos egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonja nem az ötletpályázat nyertes terve alapján valósul meg. A hír megdöbbentő, mert a pécsi Getto Tamás és Hutter Ákos "Malom" című terve régen nem látott, őszinte és elfogulatlan támogatást kapott a szakmától és a szélesebb publikumtól is. Ugyan ez - a most helyette kiválasztott - Sárkány Sándor és Ertsey Attila által jegyzett "Alakor" című munkáról már a pályázaton elnyert 2. helyezésével kapcsolatban sem volt elmondható.
E hét végéig kell elkészülniük a megyéknek területfejlesztési programjuk társadalmasításra szánt változatával, illetve a megyei jogú városoknak hosszú távú településfejlesztési koncepciójuk megvalósítását szolgáló középtávú integrált településfejlesztési stratégiájukkal.
A Bíráló Bizottság meghozta döntését
A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által közösen alapított díj, a Köztérmegújítási Nívódíj ez évben is számos pályamunkát fogadott be. A beérkezett pályázatokat elbíráló Bizottságnak a pályaművek rangsorolása nem kis feladatnak bizonyult, hiszen rekord mennyiségű pályázat érkezett be. A díjat két kategóriában ítélték oda a településeknek, a Lakókörnyezet közterei és a Településközpont, főtér kategóriában.
A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége az idén 34. alkalommal ítélte oda a települési Hild János-Díjat, mely a településfejlesztés és a településrendezés legrangosabb szakmai kitüntetése. A számos, színvonalas pályázat rangsorolása nem kis feladatnak bizonyult, hiszen az idén rekord mennyiségű pályázat érkezett be.
Winkler Barnabás építészmérnök vehette át a műemlékvédelmi
Forster Gyula-, Horváth Ferenc régész pedig a régészeti
örökségvédelemért járó Schönvisner István-díjat a műemléki
világnap alkalmából, pénteken a Belügyminisztériumban.
2014. I. negyedévében 1.692 db lakás épült Magyarországon, ami 51 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Amennyiben ez a trend egész évben kitartana, 2014-ben 11.000 lakás épülhetne fel. Ez azonban még mindig csak arra lenne elég, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) hozzávetőleg 400 évente újuljon meg. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene építeni.
2013. évben a lakásépítési számok további 31 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.
2013-ban
összesen 7293 db lakás épült Magyarországon. Az évi 7293 db lakásépítés
azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány (4,39 millió) megújulási üteme
600 év! A 100 éves megújulási ütemhez évi 43.000 db lakást kellene
építeni.
2013. október 1-én INDUL AZ ELEKTRONIKUS ÉPÍTÉSI NAPLÓ
Az építési
naplót a 2013. október 1-t követően induló kivitelezések esetében
elektronikusan kell vezetni, de akik 2013. október 1. előtt már papíron
kezdték el a naplóvezetést, azok papír alapon be is fejezhetik.
