Szakmánkat, szakmai környezetünket, ezzel együtt épített környezetünket meghatározni, a fejlesztés, fejlődés irányait kijelölni sokféleképpen lehet. Ahhoz, hogy a végeredmény értékelhetően és érzékelhetően jó legyen, egyfajta különleges hozzáállás és tehetség szükséges. Somogyi László okleveles építészmérnök ilyen képeségekkel rendelkezett. Székesfehérvárott szültetett 1932. júniusában, ebben a városban cseperedett és tanult, mellette pedig kiválóan kosárlabdázott is. 12 évet játszott a fehérvári Építők csapatában. Miért fontos ezt megemlíteni? Azért, mert az a fajta irányítói készség, az a csapatépítő szellem, az az áttekintő készség amivel Somogyi László mint kosárlabdázó is rendelkezett, a későbbiek során szakmai munkássága időszakában megteremtette azt a társadalmi szinten érzékelhető értéksort, amely őt megérdemelten emeli ki szakmánk közegéből.
Éltének nyolcvankilencedik évében elhunyt dr. Kubinszky Mihály professzor, építész, Sopron város díszpolgára, Ybl Miklós-díjas, egyetemi tanár-rektor, szakíró, a Soproni Városszépítő Egyesület korábbi elnöke (1987).
Dr. Kubinszky Mihály 1927. szeptember 17-én született Sopronban. Jeles építész szakíró, és építésztörténet kutató, aki a bencés gimnáziumokban végzett tanulmányai után 1950-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Karán. 1950 és 1957 között a Soproni Magasépítő Vállalatnál, majd a jogutódjánál Győr Megyei Állami Építőipari Vállalatnál (GYÁÉV) építésvezető, ahol fontos épületek, épületegyüttesek kivitelezési munkáit szervezte és irányította. Munkáihoz sorolható többek között a Soproni Asztalosárugyár, a Petőházi Cukorgyár, a Fertődi laktanya építése és a soproni Hunyadi János Általános Iskola újjáépítése is. Diplomája megszerzése után közel 15 évig dolgozott együtt dr. Rados Jenő professzorral a fertődi Eszterházy - kastély felújításán. 1957-től a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem munkatársa, 38 évet töltött oktató- és kutatómunkával a ma már Nyugat-Magyarországi Egyetemen, ahol 1976 és 1995 között az Építéstani Tanszéket vezette. 1975-1981 között az egyetem rektora, 1996-ban vonult nyugdíjba.
Ezúton értesítünk mindenkit, akik ismerték és szerették, hogy VIDOR FERENC okleveles építészmérnök, a műszaki tudomány doktora, aki az MTA Településtudományi Bizottságának elnöke, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségi tagja, a BME és a MUT Urbanisztikai Továbbképző Tanfolyamának irányítója, az MTA Urbanisztikai Kutatócsoportjának vezetője volt, a BME Urbanisztika Tanszék kutatója és címzetes egyetemi tanára, szeretett és tisztelt kollégánk 2016. augusztus 5-én, 92 éves korában elhunyt.
“Hiszem, hogy épületeinket a design és az innováció által teljesítjük ki:
a környezetükből fakadó inspiráción új nyelvet kreálunk,
hozzáadott értékként új kontextust teremtünk a használók számára.
A mai építészet gazdaságosságon, használati és fenntarthatósági értékeken
alapuló megváltozott kihívásainak való megfelelés
természetes része a mindennapi munkánknak.”
Tiba János
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy IGALI ZSÓFIA végtelen türelemmel viselt súlyos betegség után, 2016.június 17-én, 50 évesen elhunyt.
Életének 79. évében elhunyt Csete György építőművész.
Csete György a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és a MÉSZ tagja volt. Temetéséről később intézkednek.
Barátunk, Zoli 2016.április 24-én fejezte be több, mint 60 éves, gazdag, szerteágazó pályafutását.
1951-ben kapott építészmérnöki diplomát. A szakmát a Köztiben kezdte, Jánossy György munkatársaként római parti csónakházak és szálloda tervezésében vett részt. Kapcsolatba került fiatal avantgárd művészekkel. (Zuglói kör, Iparterves csoport). 1958-ban felvételt nyert a MÉSZ-be. 10 év után elhagyta a KÖZTI-t, a MÁVTI-ban lett csoportvezető.
Nem láttalak hónapok óta…Sem a kamarában, se a tervtanácsban, se máshol. Hallottam híreket, nem túl biztatókat…Néhány napja, március hetedikén a Te nevedet írja ki a telefon, örömmel veszem fel. Lányod hangján szólalsz meg: „Ma reggel meghalt az édesapám…” Döbbenten hallgatom, a telefont letéve hosszú, fájó a csend. Rólad, rád emlékezem…
Életének 77. évében elhunyt Kerényi József Ybl- Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kerényi József építész a 20. századi magyar építészettörténet egy rendkívül erős vonulatának úttörője és példaadója volt. Munkásságával jelent meg Magyarországon az építészeti revitalizáció, a múlt építészeti örökségének védelme, megőrzése újraértelmezett használattal.